olvsó

Kedves Olvasóink!

Liszt Ferenc így szólt a"czigányokról".

"Ha Radicsot hallom, szinte eltűnik a valóságos környezet. Az erdők illata csap meg, a források csörgedező zenéje és egy szív mélabús vallomása, mely szenved és ujjong - szinte egy időben.
Nézetem szerint, ehhez a zenéhez nem szabad hozzányúlni. Sőt, óvni kell a hivatásosok kontársága ellen.
Ezért hát becsüljék meg jobban a cigányzenészeket, hogy ne legyenek többé egyszerű szórakoztatók, akikkel ünnepségeik hangulatát emelik, vagy pezsgőzés közben a fülükbe húzatnak!
Ez a zene igazán van olyan szép, mint az Önök csipkéi, vagy hímzései. Miért nem becsülik meg jobban, miért nem szeretik ugyanúgy?"

2011. július 28., csütörtök

Rigó Jancsi
(Pákozd, 1858. - Amerika, 1927.)

Rigó János, a világhírű magyar cigányprímás 1858. augusztus 28-án született Pákozdon. Tehetsége korán megmutatkozott, ötévesen már hegedűt vett a kezébe. Húrokat lopott hozzá a tanítótól, majd az esperes úr kérésére bocsánatot kért érte. Cserébe nála maradhattak a számára oly sokat jelentő kincsek. Ezután hosszú órákat gyakorolt mindennap a szabadban. Az erdő és a nádas világa hálás közönségnek mutatkozott, egymásnak muzsikáltak.

Tíz éves korára már apja bandájában muzsikálta végig a szüretet és szólistaként is bemutatkozott. A falusiaknak nagyon tetszett a kis prímás. Édesapja szerette volna őt tanítani, de az esperes úr nem engedte. Elvitte a fehérvári Magyar Király kávéházba, ahol a muzsikáló Simplicius Barcza Józsi figyelmébe ajánlotta, akit III. Vilmos király Hollandiában érdemrenddel tüntetett ki. A világhírű prímás tehetségesnek találta a 12 esztendős fiút és maga mellé vette a zenekarba. Kezdetben cimbalomhordozó volt, a prímás tanította meg lelkét adni a zenéhez. Ekkor kötött barátságot Ficsúrral, a cimbalmossal.

Rigó Jancsi szülőháza

Rigó Jancsi szülőháza

Tizenöt éves korára a zenekarral Kaposvárig jutott. A zenész apjától és vajda nagyapjától örökölt ősi virtus nem engedte neki, hogy megalázkodjon. A prímás, Barcza Józsi látta milyen nagy tehetséggel van megáldva, a zenekarban mégis csak kontrásként játszatta. A kaposvári prímás lánya Mariska és Rigó Jancsi között szerelem szövődött, ami csak tovább szította közöttük a tüzet. A kiélesedő harc közepette hagyta ott Jancsi a Koronát és elindult szerencsét próbálni. Saját zenekart akart szervezni. 1882-ben feleségül vette a prímás lányát, Mariskát. Nem sikerült teljesen kibékülniük, az idős prímás nehezen viselte veje népszerűségét.

Alig töltötte be a 24. életévét, Jancsi újra elindult szerencsét próbálni. Két hónappal Kaposvár elhagyása után már Budapesten, az Andrássy úton levő Reutter kávéházban játszottak. A bejárat fölött a felirat hirdette: pákozdi Rigó Jancsi és zenekara muzsikál. Mariska hiába írt levelet a szüleinek: nézzék, hallgassák meg őket, levelére nem érkezett válasz. Ficsúr kérésére a zenekar fekete, selyemkihajtásos kabátban és fekete nadrágban játszott. Az ingük hófehérre volt kikeményítve. Jancsi ekkor már a női szíveket hódította, különösen akkor, amikor szívhez szóló, andalító, érzelmes nótákat hegedült. Egy évvel a levél megírása után Mariska egyedül látogatta meg a szüleit, Rigó Jancsi pedig zenekarával Londonba utazott. Nagyon tehetségesen hegedült, cigányprímásként a legkiválóbb zenészekből összeválogatott zenekarával Európa számos nagyvárosában fellépett. Párizsban, a Restaurant Paillardban felcsendült a "Fekete szem éjszakája" és megszületett a legenda, ami azóta is ismert. Muzsikájával Amerikába is eljutott.

Rigó Jancsi és Claire Ward

A cigányprímás igen népszerű muzsikus volt, játékát nagyon sokan szerették. Behízelgő modorával, bravúros játékával bárkit könnyen le tudott venni a lábáról. A szenzációra éhes közönség azonban egy mesébe illő szerelmi történet, egy elsöprő érzelem kapcsán foglalkozott vele a legtöbbet. Különböző források eltérően nyilatkoznak arról, hol és hogyan is kezdődött ez a szerelem. A legvalószínűbb verzió az, amely szerint Rigó Jancsi és zenekara 1896-ban egy párizsi étteremben játszott a belga Chimay herceg és jóval fiatalabb felesége jelenlétében. A fiatal feleséget Claire Ward-nak hívták, aki egy amerikai milliomos lánya volt. A források őt általában Ward Klára néven említik. A fiatalasszony szerelmes lett Rigó Jancsiba, a tüzes fekete szemű cigányprímásba. A szerelem mindkét félről kölcsönös volt, Klára elhagyta érte férjét, Jancsi pedig elvált feleségétől, Barcza Mariskától. Ez a történet olyannyira nagy port kavart, hogy számos lap tudósított a hírről, köztük a Mikszáth Kálmán által szerkesztett Országos Hírlap is írt a válóperről.

Kettejük szerelme körülbelül tíz évig tartott. Ezalatt több mint 8 millió dollárt herdáltak el. Kis idő múlva különváltak a szőke ex-hercegné és a cigányprímás útjai. Nemsokára Ward Klára Nápolyban, a Vezúv lábnál otthagyta Jancsit, és megszökött egy olasz pincérrel. Később feleségül ment egy olasz hotelportáshoz, és miután örökségéből kitagadták, fotómodellként tengette életét. Rigó Jancsi évekig járta Európa nagyvárosait. 1910-ben volt felesége megpróbálta őt visszacsalogatni, de nem tudott Kaposváron maradni, mert kiutálták a kaposvári cigányok.

Rigó Jancsit is utolérte a végzete. Szegényesen, lezüllötten és elfeledve halt meg Amerikában, egyes források szerint Fejér megyében az 1920-as években. Más források úgy tudják, hogy 1927-ben, 69 éves korában Amerikában halt meg. Azt beszélték róla, hogy utoljára Stradivárius hegedűjén keserves magyarnótákat játszott.

Rigó Jancsi és Claire Ward

Rigó Jancsi sütemény
Rigó Jancsi sütemény

Rigó Jancsi nevét őrzi egy csokis, édesen krémes sütemény. A történet szerint Jancsi egy pesti cukrászdában süteménnyel kedveskedett szerelmének. A süteményt készítő cukrász Rigó Jancsiról nevezte el a csokoládéval leöntött, kocka alakú, a barna szín három árnyalatában pompázó tejszínhabos finomságot. Számítása beigazolódott, a Rigójancsi cukrászsütemény rövid idő alatt hatalmas népszerűségre tett szert. A cukrászat klasszikus készítményévé vált Magyarországon és határain túl is. Ez az édesség a XIX. századi asszonyszöktetési románcuknak állít emléket.

1959-ben ebből a romantikus szerelmi történetből francia-magyar film készült Fekete szem éjszakája címmel. 2004-től szülővárosában, Pákozdon rendezik meg tiszteletére a róla elnevezett fesztivált.

Rigó Jancsi megtalált hegedűjének hátlapja

Rigó Jancsi megtalált hegedűjének hátlapja

Rigó Jancsi Életéről készült Film-ből





Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése