olvsó

Kedves Olvasóink!

Liszt Ferenc így szólt a"czigányokról".

"Ha Radicsot hallom, szinte eltűnik a valóságos környezet. Az erdők illata csap meg, a források csörgedező zenéje és egy szív mélabús vallomása, mely szenved és ujjong - szinte egy időben.
Nézetem szerint, ehhez a zenéhez nem szabad hozzányúlni. Sőt, óvni kell a hivatásosok kontársága ellen.
Ezért hát becsüljék meg jobban a cigányzenészeket, hogy ne legyenek többé egyszerű szórakoztatók, akikkel ünnepségeik hangulatát emelik, vagy pezsgőzés közben a fülükbe húzatnak!
Ez a zene igazán van olyan szép, mint az Önök csipkéi, vagy hímzései. Miért nem becsülik meg jobban, miért nem szeretik ugyanúgy?"

2011. július 4., hétfő

Halkuló cigányzene

A Kossuth-díjas prímás, ifjabb Sánta Ferenc úgy látja: a cigányzene manapság nem kap kellő megbecsülést. Hódít a gagyi, a magyarok nem járnak vendéglőbe, a külföldiek pedig elmaradnak.

Ez a cikk archív

A virtuóz hegedűművész a helyi cigány kisebbségi önkormányzat elnöke, Teleki László meghívására látogatott a minap a dél-zalai városba, hogy cigányzenekarával fellépjen a haiti földrengés áldozatainak megsegítésére rendezett jótékonysági gálán.

- Szívesen vállalok karitatív célú szerepléseket, hol cigány-, hol klasszikus zenét játszó kamarazenekarral - bocsátotta előre ifjabb Sánta Ferenc, aki már nem is annyira ifjú, hiszen 65. évét tapossa. Az édesapjával szembeni tisztelet okán maradt meg nevében a megkülönböztető titulus. - Legutóbb például a leukémiás gyerekek javára léptem fel a Magyar Virtuózok Kamarazenekarral és Szenthelyi Miklós Kossuth-díjas hegedűművésszel a Zeneakadémián. A következő ilyen a Heim Pál Gyermekkórház javára lesz. Bevallom, jólesik a lelkemnek, ha a zenémmel tudok segíteni.

Tavaly ünnepelte pályafutása 40. évfordulóját. Megalakulása (1994) óta a Magyar Nemzeti Cigányzenekar elnöke, művészeti vezetője. Mint mondta, sajnos, idehaza méltatlan módon parkolópályára került a cigányzene, lassan már nincs kinek zenélni - nem úgy külföldön.

- Egy hónap múlva 4 koncertem lesz Ljubljanában, decemberben két fellépésem volt Lendván, s hamarosan Ausztráliába utazunk, egy fesztiválra, ahol 10 koncertet tartunk - sorolta a külhoni meghívásokat a művész. - Augusztusban pedig Dubai-ba megyek, a nyári fesztiválra. Külföldön szeretik a cigányzenét. Hogy itthon miért nem? Ennek sok összetevője van. A vendéglátóhelyekre alig-alig járnak magyarok, mert nem telik nekik rá. Játszanék én a külföldieknek is, de ők se jönnek. A cigányzene számára a hazai rendezvények, fesztiválok jelenthetnének esélyt, de sajnos, csak pár épít erre a műfajra. Pedig ez élő muzsika, nem tátogás és nem playback, amit gyűlölök, mert az a közönség becsapása. A hallgatóság ugyanis nem azért fizet, hogy a hegedűs mögött CD-zenekar játsszon. Én ilyesmit nem vállalok, nem tudok hazudni a közönségemnek.

Számos elismerése mellé tavaly Prima Primissima-díjat kapott.

- Ez számomra a díjak díja, a csúcs. Természetesen - reményeim szerint legalábbis -, még nem az életművem lezárása, tovább szeretném öregbíteni a magyar kultúra és a cigányzene hírnevét.

Kíváncsiak lettünk volna arra is, hogyan vélekedik a neves roma művész a manapság mind nagyobb méreteket öltő cigányellenességről. Ő azonban diplomatikus maradt.

- Nem foglalkozom politikával, és Budapesten az említett probléma nem is csúcsosodik ki annyira - mondta. - Mi, művészek egyébként is más megítélés alá esünk. Nem is nagyon vagyok tisztában a romák és magyarok közti feszültségek társadalmi hátterével, csak annyit tudok mondani: itt is, ott is vannak jó és rossz emberek.

Terveiről elárulta: a Hungarotonnál márciusban fog bele egy különleges album készítésébe, amelynek repertoárjában a dzsesszt, a cigánymuzsikát és a klasszikus zenét ötvözi.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése