olvsó

Kedves Olvasóink!

Liszt Ferenc így szólt a"czigányokról".

"Ha Radicsot hallom, szinte eltűnik a valóságos környezet. Az erdők illata csap meg, a források csörgedező zenéje és egy szív mélabús vallomása, mely szenved és ujjong - szinte egy időben.
Nézetem szerint, ehhez a zenéhez nem szabad hozzányúlni. Sőt, óvni kell a hivatásosok kontársága ellen.
Ezért hát becsüljék meg jobban a cigányzenészeket, hogy ne legyenek többé egyszerű szórakoztatók, akikkel ünnepségeik hangulatát emelik, vagy pezsgőzés közben a fülükbe húzatnak!
Ez a zene igazán van olyan szép, mint az Önök csipkéi, vagy hímzései. Miért nem becsülik meg jobban, miért nem szeretik ugyanúgy?"

2017. november 30., csütörtök

Muzsikus cigányok parkja

Tolnai András: Éjszakázó ember vagyok

Tolnai András Vannak el nem csókolt csókok

Tolnay András - Volt nekem egy fehérszárnyú bóbitás galambom nótacsokor

Piros pettyes ruhácskádban - Tolnay András

3+2: Magyar nóták - ALBUM (1989)

2017. április 24., hétfő

Egy szenvedélyes műfaj rabja - Frido Diepeveen

Győri Szabó József dalai II rész

Győri Szabó József nótái I rész

Aki nékem mindenem volt

Öreg ido, szállo ido

A hagyományos éttermi cigányzene népszerűsítésére hirdettek pályázatot

A hagyományos éttermi cigányzene támogatása és népszerűsítése céljából Muzsikáló Budapest címmel hirdetett pályázatot a Miniszterelnöki Kabinetiroda és a Hagyományok Háza a főváros turisztikai szempontból frekventált helyszínein működő éttermek számára.
A pályázaton 12 budapesti étterem kap lehetőséget, hogy május 20. és augusztus 20. között a hét hat napján 4-7 tagú cigányzenekart foglalkoztasson - ismertette a kiírás részleteit Kerényi Imre miniszterelnöki megbízott csütörtökön Budapesten.
Kiemelte, hogy a pályázatot Budapest turisztikai szempontból frekventált helyszínein működő, minimum 30 vendég fogadására alkalmas vendéglátó egységek tulajdonosai vagy üzemeltetői nyújthatják be a Hagyományok Háza honlapján található feltételek szerint április 25-ig.
Kerényi Imre felidézte, hogy az elmúlt évtizedekben a cigányzene egyfajta "értékpusztuláson" esett át, ezért merült fel az a gondolat, hogy állami eszközökkel segítsék a műfaj újbóli virágzását. Hozzátette: a pályázat 173 millió forint keretösszegből valósul meg, a Hagyományok Háza ennek az összegnek a terhére a muzsikusokkal köt egyedi megbízási szerződést, amely alapján közvetlenül a zenészeknek fizeti meg a tiszteletdíjat. Az éttermek támogatásban nem részesülnek.
Pál István Szalonna, a Magyar Állami Népi Együttes Művészeti vezetője és a pályázat kidolgozója úgy fogalmazott: "nemcsak a cigányzene fennmaradásáról szól ez a program, hanem olyan családok támogatásáról is, akik több évszázada szolgálják a magyar kultúrát".
A zenész felidézte hogy a cigány muzsikusok a Kárpát-medencében és az egész világon mindig életmódszerűen szolgálták közösségüket: "tanítottak, saját iskolarendszereket és közösségeket hoztak létre és mindenhol a megbecsült emberek közé tartoztak, azért amit és ahogyan csináltak". Ezek a zenészek a muzsikusi ismereteken túl azt is megtanították a gyerekeknek, hogyan induljanak el zenélni, hogyan öltözzenek fel, hogyan szolgálják saját közösségüket, illetve hogyan menjenek haza úgy, hogy máskor is szeretettel fogadják őket. "Ez az egyik pillére ennek a pályázatnak is, hiszen fontos, hogy az étteremben olyan muzsikusokat segítsünk munkához, akik ezt a fajta szakmai és emberi minőséget képviselik" - fűzte hozzá.
Pál István Szalonna kiemelte, hogy a szakmai zsűri által kiválasztott zenekarokról és a nyertes helyszínekről a Hagyományok Háza felületein kívül a legfontosabb turisztikai fórumokon is lehet majd tájékozódni.
"A cigányzene olyan magyar népzene, olyan szórakoztató zene, amit cigány zenészek játszanak" - fogalmazott Radics Ferenc, a Magyar Állami Népi Együttes zenekarvezetője, aki arról beszélt, hogy ezek a magasan képzett zenészek elsősorban azzal vívták ki hírnevüket világszerte, hogy a magyar mellett más nemzetek népzenéiben éppúgy jártasak és készéggel teljesítették mindig az éttermekbe betérők kívánságait.
"Régen ez volt a feladatunk, ezért jöttek vissza hozzánk, ezért tartották különlegesnek ezt a zenét a külföldi vendégek is" - emelte ki. Mint mondta, a pályázat épp ezt a minőséget szeretné újra népszerűvé tenni.
(MTI)

2017. április 6., csütörtök

Kerényi Imre több cigánnyal húzatná

Népszava 2017. apr. 5.

Huszonöt-harminc éve még természetes volt, hogy a sarki kisvendéglők és a drágább éttermek vendégei egyaránt élő cigányzene kíséretében vacsoráztak. Kerényi Imre szerint manapság alig akad erre példa, ezen kívánt változtatni, talált partnerre a Miniszterelnöki Kabinetirodában és a Hagyományok Házában. A 173 millió forintból megvalósuló program lényege, hogy kifizetik a turistaszezonban foglalkoztatott muzsikusok fellépti díját. Egyelőre csak 12 budapesti hely pályázhat.

Kerényi Imre a Zenélő Budapest program tavalyi sikere után gondolt arra, hogy fel kellene éleszteni az éttermi cigányzene hagyományait, és ehhez állami támogatásra lenne szükség. Megkérte a Hagyományok Házából a Magyar Állami Nép Együttes művészeti vezetőjét, Pál István Szalonna Liszt Ferenc-díjas muzsikust, vegyen részt a szakmai program kidolgozásában, amelynek segítségével ismét divatba jöhet a műfaj.

A Miniszterelnöki Kabinetiroda és a Hagyományok Háza közös pályázati felhívást tett közzé Muzsikáló Budapest címmel. A projekt célja a magyarországi cigányzene támogatása és népszerűsítése. Pályázatot a Budapest I., II., III., V., VI., VII., VIII., IX., XI., XII., XIII. kerület, turisztikai szempontból frekventált helyszínein működő, minimum 30 vendég fogadására alkalmas vendéglátó egységek tulajdonosai vagy működtetői nyújthatnak be, ha május 20. és augusztus 20. között legalább a hét hat napján 4-7 fős cigányzenekart kívánnak foglalkoztatni. Az elnyert támogatás keretében a vendéglátó egységek közvetlen pénzügyi támogatásban nem részesülnek, de fenti időszakra a zenészek megbízási díját a Hagyományok Háza a Miniszterelnöki Kabinetiroda által kiutalt támogatásból fedezi – szól a hivatalos információ.

A lebonyolításra delegált Pál István Szalonna elsősorban a gépzene elterjedését jelölte meg az éttermi cigányzene visszaszorulásának okaként lapunk kérdésére válaszolva. „Az élő zene varázsát kell visszahozni, mi most hetven egynéhány muzsikusnak tudunk napi fellépési lehetőséget biztosítani„ - bizakodik a zenész.

Bede Farkas NándorBeke Farkas Nándor, a Száztagú Cigányzenekar elnöke örömmel üdvözli a programot, amelynek részleteiről azonban – miután a döntéshozók eddig nem keresték meg - nincsenek információi. A zenész lapunk érdeklődésére elmesélte, hogy ők már régóta, több fórumon lobbiztak, hogy egyre több vendéglátóhelyen lépjenek fel ismét cigányzenészek. „Meghatározó muzsikusokkal kellene beszélnie a döntéshozóknak a program elindítása előtt, nem tudjuk, kik irányítják a pénz elosztását és kik választanak a zenészek közül. Nem szabad engedni, hogy a muzsikusok versenyfutásában elszabaduljon a ló, ez nagy lehetőség, jó lenne minél többet tudni róla” - sorolja aggályait a zenekarvezető. Bede Farkas Nándor nem tudja, hogyan bonyolítják majd le a Muzsikáló Budapestet. „Félek, hogy a muzsikusoknak kell majd kilincselniük az éttermekben, ez nem a minőségnek kedvez. Régen az Országos Szórakoztató Zenei Központ delegálta az előtte sikeresen vizsgázó zenészeket, ma bárki besétálhat az utcáról.”

„A kiválasztás most kezdődik, Radics Ferenccel, a Magyar Állami Népi Együttes vezető prímásával együtt delegálunk zenészeket azokba a nyertes éttermekbe, amelyekben eddig nem játszott cigányzenekar”- mondja el a részleteket Pál István Szalonna. Tizenkét étterem pályázhat, köztük olyanok is, amelyekben már dolgoznak muzsikusok, de a tulajdonos szeretné, ha nagyobb zenekar szórakoztatná a vendégeket.

„Nagyon fontos, hogy valóban cigány származású cigányzenészeket támogasson a program. Kirakatmuzsikusokra nincs szükség!” - hívja fel a figyelmet Bede Farkas Nándor. Kérdésünkre, hogy mi bizonyítja egy muzsikus cigány származását, nevetve feleli, hogy természetesen nem a származást, hanem a zenélést értette ezen: „A játéka alapján ítélhető meg, azonnal kiderül, hogy az igazi cigányzene szellemével átitatva, a vendégeket megríkatva, megtáncoltatva játszik-e valaki.”

Pál István Szalonna„A zenészekkel a Hagyományok Háza köt szerződést, minden muzsikus egyforma tiszteletdíjat kap majd, az éttermek pedig egyetlen fillér támogatásban sem részesülnek, csak azt az előnyt élvezhetik, ami az élő zenével jár együtt” - vázolja Pál István Szalonna, aki szerint nem biztos, hogy a rendelkezésre álló 173 millió forintot mind igénybe fogják venni. „Lesznek éttermek, amelyek négy, és lesznek, amelyek hét muzsikust akarnak felkérni. Hivatalosan még nem tudni, mely vendéglátóhelyek jelentkeznek majd, informális megkeresések voltak eddig. A pályázat kiírása még nem történt meg, bár a Magyar Közlönyben olvastunk a programról, de az aláírást még nem láttuk. Legkésőbb pénteken vagy hétfőn ki kell írni ahhoz, hogy megvalósulhasson május 20-tól tartó program.” - hívja fel a figyelmet a szoros határidőre Pál István Szalonna.

Bede Farkas Nándor érti, hogy az első évben miért csak a fővárosban lehet ilyen támogatáshoz jutni. Szerinte is fel kell mérni, hogy az üzletvezetők vevők-e az ötletre, de nagyon fontos, hogy mielőbb országos programmá váljon a projekt. Érthető számára az is, hogy a nyári időszakban, a turisztikai központok vendéglátóhelyeit támogatják, de „az egyszerű melósokra is kellene gondolni, azokra, akik egy külvárosi kisvendéglőben isznak meg egy-egy fröccsöt, vagy viszik el vacsorázni a családjukat” - jelzi a pénztárcákból következő éttermi esélyegyenlőtlenség sajátosságát Bede Farkas Nándor.

Megkérdeztünk néhány lehetséges éttermet, pályáznak-e a Muzsikáló Budapest programra. A Zsiday Roy érdekkörébe tartozó, a Budai Várban lévő Baltazár Grill Bár és Hotel, Pest-Buda Bistro és Café Pierrot, és az Orbán Viktor miniszterelnök által alkalmanként látogatott svábhegyi Bajai halászcsárda vezetői is azt állították, hogy nem jelentkeznek.

Csak a budapesti muzsikusokat érinti
Az ötletadó Kerényi Imre elképzelései szerint az idén csak budapesti éttermek pályázhatnak, de Pál István Szalonna reméli, jövőre kibővül majd a projekt. „Azt is remélem, hogy úgy változnak majd az adószabályok, hogy azok az éttermek, amelyek rendszeresen foglalkoztatnak zenészeket, adójukból leírhatják majd a muzsikusok gázsijának felét„ - osztja meg elképzeléseit Pál István Szalonna.

Hompola Krisztina















2017. március 28., kedd

Híres, régi nóták 1.





01. Bojtor Imre - Hiányzik valaki ebböl az utcából
02. Talabér Erzsébet - Leveles az erdő, virágos a rét
03. Solti Károly - Félegyháza, kiskunsági híres város
04. Boros Jolán - Hajlik a jegenye
05. Cselényi József - Hull a zápor kinn a pusztán
06. zkr. - Halljátok cigányok
07. Jákó Vera - Az én ajkamról már ellopták a nótát
08. László Imre - Árad a Duna vize
09. Gaál Gabriella - Búbánatos annak az élete
10. zkr - Hej, liba, liba
11. Győri Szabó József - Nem zavarom életedet
12. Kovács Apollónia - Mikor én a dalos madárt hallgatom
13. Kalmár Pál - Eszterág, csutora
14. Máté Ottilia - Országúton hosszú a jegenyesor
15. Melis György - Hogyha ír majd édesanyám

Híres, régi nóták 2.





01. Solti Károly - Csárdáscsokor1
02. Kovács Apollónia - Vallomásra küldöm a szívemet
03. Vörös Sári - Azt hiszed, hogy boldog vagy már
04. Bangó Margit - Piros lett a pipacs virága
05. zkr - Egyetlenegy boldog percre
06. Jákó Vera - Vége már a dáridónak
07. Szentendrei Klára - Kinn a dorozsmai határban
08. Dóry József - Vadvirágos réten andalogva járok
09. zkr Siófokra megy a hajó
10. Cselényi József - Gyere haza kincsem
11. Bessenyei Ferenc - Most kezdődik a tánc
12. Zentay Anna - Nem hiszek én többé már a legénynek
13. Kalmár Pál - Bevonuló csárdás 
14. Máté Ottilia - Hegedülnek, szépen muzsikálnak
15. zkr - Egyetlenegy boldog percre

Híres, régi nóták 3





01. Császár Teri és Göndör Jóska - Falusi idill 1 (nótaegyveleg)
02. Gaál Gabriella - Vannak olyan emlékeink
03. Melis György - Muzsikánál nincs jobb barát
04. Talabér Erzsébet - Születésed napján
05. Dóry József - Jegenyefák, jegenyefák
06. Vörös Sári - Azt hiszed, hogy boldog vagy már
07. Nádasdi László - Kisasszony napjára elmennek a fecskék
08. Boros Jolán - Nem zavarom életedet
09. Solti Károly - Baj van, nagy baj
10. Bangó m,argit - Piros lett a pipacs virága
11. Bessenyei Ferenc - A kanyargó Tisza partján
12. Jákó Vera - Amikor majd nem leszek már
13. Máté Ottilia - Dankó Pista hegedűjén
14. Cselényi József - Azt a tükrös piros szívet/Veszek én még rámás csizmát
15. 15. zkr - Nem jó, nem jó minden este

Híres, régi nóták 4.



01. Császár Teri, és S. Göndör Jóska - Falusi idill 2
02. Puskás Sándor - Sárga csizmát visel a babám
03. Kovács Apollónia - Annak, aki feledni tud
04. Cselényi József - Jöjj ki hozzám a tanyára
05. Dóry József - Gyere Bodri kutyám
06. Talabér Erzsébet - A Csap utcán végestelen végig
07. Székely Mihály - Deres már a határ
08. Madarász Katalin - Gödöllői temető
09. Sallay Misi - Piros rózsák beszélgetnek
10. Szentendrei Klára - Bizony sokszor hazavárlak
11. Szalay László - Piros Pünkösd napján
12. Máté Ottilia - Rózsa rózsa bazsarózsa 
13. Solti Károly - Fejem fölött gyorsan repülnek az évek
14. Jákó Vera - Könnyek nélkül élni könnyebb
15. zkr - Halljátok cigányok


Híres, régi nóták 5.





01. Jákó Vera - Házunk elött bólintgató akácfa
02. Kelemen Lajos - Akkor látnék a szívedbe
03. Zentai Anna - Gyöngyvirágos kiskertemben
04. Barabás Sándor - Jászkunsági gyerek vagyok
05. Kállay Bori - Az én bánatom már nagyon csöndes
06. Cselényi József - Hazudik a muzsikaszó
07. Gaál Gabriella - Visszanézek életemre
08. Győri Szabó József - Akkor volt a május legszebb
09. László Imre - Vecsernyére szól a harang
10. Horváth Pista - Megyek haza a kocsmából
11. Bokor János - Szomorú szíveknek muzsikus cigánya
12. Rácz Szabó József - Azt mondják, hogy tavasz nyílik
13. Csongor István - Hideg szél fúj Édesanyám
14. Bojtor Imre - Darumadár fenn az égen
15. Hatvani Kiss Gyöngyi - Elmegyek a templom mellett

Szól a nóta Lakatos Sándor és zenekara játszik

Astória hotel a 60-s években. Lakatos Sándor nótacsokor...