olvsó

Kedves Olvasóink!

Liszt Ferenc így szólt a"czigányokról".

"Ha Radicsot hallom, szinte eltűnik a valóságos környezet. Az erdők illata csap meg, a források csörgedező zenéje és egy szív mélabús vallomása, mely szenved és ujjong - szinte egy időben.
Nézetem szerint, ehhez a zenéhez nem szabad hozzányúlni. Sőt, óvni kell a hivatásosok kontársága ellen.
Ezért hát becsüljék meg jobban a cigányzenészeket, hogy ne legyenek többé egyszerű szórakoztatók, akikkel ünnepségeik hangulatát emelik, vagy pezsgőzés közben a fülükbe húzatnak!
Ez a zene igazán van olyan szép, mint az Önök csipkéi, vagy hímzései. Miért nem becsülik meg jobban, miért nem szeretik ugyanúgy?"

2010. december 25., szombat

2010. december 17., péntek

Van remény?









A Balaton Koncert Cigányzenekar( kis parti) 2010.szeptember 15-én egy 550 fős céges rendezvény alkalmából felkérést kapott a Hotel Azúr Siófok Welness és Konferencia szálloda vezetőségétől.
A bemutatkozás kölcsönös megelégedéssel végződött mindkét fél részéről, így partner lettünk.

Eddig, minden alkalommal figyelemmel kísértem a zenekar munkáját és azt tapasztaltam, hogy nem csak az idősebb korosztály, hanem a fiatalok is nagyot tudnak mulatni, csak meg kellett nyitni ezt a fajta kulturális ablakot.Ebbe a miliőbe belekerülve, igenis, van igény a cigányzenére a fiatalok részéről is.

Személy szerint nagy örömömre szolgált ezt látni.

A felvételek2010.december13-án készültek a Pionír vevőtalálkozó alkalmával.

2010. december 16., csütörtök

Rudyard Kipling: Ha




Ha józanul tudod megóvni fődet,
midőn a részegültek vádja mar,
ha tudsz magadban bízni,s mégis őket
hogy kételkednek,megérted hamar;
ha várni tudsz,türelmed nem veszett el,
s csalárdok közt sem léssz hazug magad
s nem csap a gyűlöletre gyűlölettel,
de túl szelíd s túl bölcsszavú se vagy;


ha álmodol-s nem léssz az álmok rabja,
gondolkodol-s ezt célul nem veszed,

ha nyugton pillantsz Győzelemre, Bajra.
s e két garázdát egyként megveted;
ha elbírod, hogy igaz szódat álnok
torz csapdává csavarja a hamis,
s miért küzdöttél,mind ledőlve látod,
de fölépíted nyűtt tagokkal is;


ja tudod mindazt,amit megszereztél,
kockára tenni egyetlen napon,
s veszítve új kezdetbe fogni, egy fél
sóhajtás nélkül némán és vakon;
ha tudsz a szívnek, ínnak és idegnek
parancsot adni,bár a kéz,a láb
kidőlt,de te kitartasz,mert tebenned
csak elszánás van,ám az szól:"Tovább"!


ha tudsz tömeggel szólni,s él erényed
királlyal is-és nem fog el zavar,
ha ellenség se,hű barát se sérthet,
ha szíved mástól sokat nem akar;
ha bánni tudsz a könyörtelen perccel:
megtöltöd s mindig méltó sodra van,
tied a föld, a száraz és a tenger,
és- ami még több-ember léssz,fiam!

Devecseri Gábor fordítása

2010. november 4., csütörtök

1903.12.01. Tiszántúl (Újság) Cigányverseny

Első nap:
Kóczé Antal bandája volt az első a fellépők közt.Budapestről jött.Kóczé nem prímás, hanem művész; amit mutat az is, hogy inkább saját szóló-játékát ragyogtatta, mint a zenekaráét. Sorban jöttek a legszebb dalok.Eltörött a hegedűm,Most van a nap lemenőben,Darumadár,Szólt az Isten.Végül pompás finálé.A közönség viharos tapsaira négyszer kellett újrákkal megtoldania;az első újra volt a legszebb.Kurucz egyveleg volt,pompásan összeszőve a Rákóczy indulóból,Ocskay brigadérosból, a Dankó Nagy Bercsényi Miklósából s az Erdélyi Hajdútáncból.Harmadszorra a Repülj Fecském, majd egy csomó dal jött...az utolsó"újra" meglehetősen ízléstelenül volt összeróva. Himnusz és Kossuth -nóta után, melyet a közönség állva hallgatott végig, zuhanynak jött az Ördög bujjék a komámasszony bocskorába. A Kossuth -nóta egy kis félénk tüntetést is provokált, de a szerencsétlen folytatás általános visszatetszést keltett és sokat levont Kóczé addig páratlan és fényes sikeréből.
Hamza Miska és Gyuszi a helyi cigányzenét képviselték, meleg szeretettel találkozva. Apa és fia felváltva igyekeztek a banda művészetét bemutatni:sorra kerültek:Most van a nap lemenőben.Eltörött a hegedűm. Fáj a szívem. Lányok, lányok,Megy a gőzös felfelé.Azt is, más nótát is:Rám se nézett, Szőke vize a tiszának, Juhász legény, Vékony deszkakerítés, Megérem még azt az időt, Jó bor , jóegészség stb. Hamzáék a művészi színezést mintha szándékozva kerülnék, a helyett a zenekarra fordítanak sokkal több gondot.
Hogy el ne felejtsük: előadták szegény Dankó Pistának Cigányélet című darabját is. A kegyelet szavára hallgatva, a darabról hallgatunk; ugyanez okból az előfordult szép dalok elénekléséről is.

1903.12.02. Tiszántúl.cigányverseny.-Második nap.

A cigányverseny második napja már nem keltett akkora lelkesedést, mint az első. Nem volt olyan kiváló vonzerővel bíró név,mint Kóczé neve;az est nem is volt művész-est, hanem csak az, a minek a plakátok is hirdették.czigányzene-est.
Farkas Jóska szolnoki bandája mintaképe a jó középszerűségnek.
Nehéz benne nagy hibákat,még nehezebb nagy előnyöket felfedezni.Szívesen elhallgatja őket az ember,csak nem tud rájuk soká figyelni,Egy kivétel makadt. a két tárogatószám(Eltörött a hegedűm s Csak vissza, visszaszáll és egy kurucz egyveleg.)Egyébként a következő dalokat adták elő:Most van a nap lemenőben.Elragadta galambomat.Ha a szívem sírni vagy nevetni akarna.Némuljon el a hegedűstb.Farkas Jóska bandáját a jó összetanulás,keresetlen egyszerűség jellemzi.
Bura Károly Nagyváradnak szerzett dicsőséget.Nem állott elő művészfogásokkal,extra szólókkal;az ő szokott magyaros és ízléses modorában játszott s mégis hatalmas tetszést aratott....különösen akkor, mikor a Most van a nap lemenőben,elragadta galambomat s a "Czigányélet" egy dala után előbb hallgatónak,majd tüzes csárdásnak játszotta el a Nem jó mindig kezdetű dalt. Legszebb volt az "újrának" szánt egyveleg:Írtam e levelet s aztán nehéz változatokban a Hullámzó Balaton..és a Maros vize folyik csendesen.Régi dalok, de újjá tette a gondos kidolgozás s az összjátékban a gordonka szerencsés kiemelése...Buráéknak a magyar zene nem csak kenyérkereset,de művészet is, a melyet magasabbra vágyó ambícióval ápolnak.

1903.12.03. Tiszántúl Cigányverseny.-Harmadik nap. Tegnap meglehetős érdeklődés mellett meglehetősen gyenge erkölcsi sikerrel folyt le a cigányverseny harmadik napja. két banda is játszott,de egyik sem tudta az eddigi lelkesedést elérni...A Magyari testvérek bandája..egyike a legnagyobbaknak s biztos összetanultsága következtében ez a nagy szám maga nagy sikert jelent. Különösen nagy tetszést aratott a kurucz egyveleg(Ocskay, Nagy Bercsényi Miklós,Csínom Palkó, s egy friss befejező.s az a pár dal, amelyet a legifjabb Magyari,egy öklömnyi csöpp gyerek meglepő biztonsággal s kedves merészséggel játszott el. A kacaj és tapsvihar különösen akkor tört ki, amikor a kicsi, egész büszkén odaintett a banbandának s szemhunyorítással jelezte a következő darabot;akárcsak az öreg prímások. Még sokra viheti a gyerek.Csak még pár araszt nőjön, hogy jobban kilássék a földből. Előadásra került az említetteken kívül:Házunk előtt van egy öreg eperfa.Még azt mondják nincs Szegeden boszorkány, Némuljon el a hegedű,Bús az magyarnak mélete, Ha te engem kisangyalom,Vékony deszka kerítés és több, jobbára csak Debrecenben ismeretes nóta.
Pócsi Laciért kár, hogy nem jobb bandával lépett fel. A banda fölötte gyengén volt elbocsátva úgy hangszer, mint képzettség dolgában; a prímás minden- s ez a minden is több volt valaha.
A modern dolgokat Pócsi elég jól játssza és ezzel be is éri.Nem lelkesül értük s nem is tud lelkesíteni. Becsületes kávéházi cigány,a kinek a jelenlegi ambíciója, de a művészi látóköre sem terjed túl a füstös falakon....A felvonás- közöket darabbá, megint szegény Dankónak egy darabja, A Halász szeretője fűzte össze. Az összefűzést ezúttal is szívesen elengedtük volna.

1903.12.04. Tiszántú.Cigányverseny -negyedik nap.

Varga Dezső tárogatós"kezdőnek sem valami kiváló",még tanulnia kell. A kolozsvári Csikai Gyuri "valósággal mestere a mulatós magyar nótának".,zenekarának valamennyi tagja képzett zenész,közülök kivált a klarinétosok ügyessége uralkodik a finom futamok által.Bemutattak több kolozsvári dalt is,az itt ismert nóták közül a következőket:Elragadta galambomat, Magasan repül a daru, Lehullott a rezgő nyárfa, Piros rózsa tövében,Álom volt a mi szerelmünk, Hallgasson el a hegedű, Ég a kunyhó, stb.
Dula Miklós bandájának fő erőssége a gordonkása. Dula bandája különben a vidéki igényeknek teljesen megfelelő.

1903. 12.05.Tiszántúl-díjkiosztásTíz cigánybanda vendégszereplése után véget ért a czigányverseny:mely méreteiben legelöl áll a vidéki színházak versenyeiben.

2010. október 24., vasárnap

Farkas Gyula




Farkas Gyula(1921-1990).
'950-ben az Állami Népi együttes alapító tagja volt és1960-ig ott is dolgozott. Már ez idő alatt, 1952-ben megalapította a Rajkózenekart,melynek karmestere,művészeti vezetője volt -haláláig.1960-tól már csak a Rajkók tanításának szentelte életét. Nagy klasszikusok műveit hangszerelte cigányzenekarra,amellyel olyan egyedi hangzásvilágot teremtett, melyet világszerte csodálnak. Nagyrészt ennek az egyediségnek, melyet Ő teremtett a Rajkók számára,egyedülállóvá, világhírűvé tette a Rajkó Zenekart.Munkásságával a cigányzenét az éttermek szűkös dobogóiról a világ pódiumaira emelte.

A Rajkó Zenekar







A Rajkó Zenekar a Cinka Panna Roma esten.


A Rajkó Zenekart 1952-ben alapította Szigeti Pál Igazgató és Farkas Gyula.

A zenekar fiatal cigány muzsikusok együttese, az alapítás óta folyamatosan működik.
Művészetük az állandó megújulás,fiatalság és tehetség kibontakoztatásában rejlik.
Tagjai, az évszázados múltra visszatekintő híres cigányzenész-dinasztiák ősi zenei tehetségét és hagyományait őrzik.

Előadásaikon -a műsor jellegétől függően-egyaránt hallhatók a cigányzene, a népzene,operett és a klasszikus zeneirodalom legsikeresebb művei.

Részben,ennek a színes ,egyedi repertoárnak köszönheti sikereit világszerte a Rajkó Zenekar.

Az utóbbi évtizedek híres cigányzenészei többnyire a Rajkó Zenekarban nevelkedtek és kezdték pályafutásukat Farkas Gyula irányítása alatt,mint pl. Berki László,Lendvai Csócsi József,Lendvai Csócsi Jenő,Berki Béla, id. Suki András,Puka Károly prímások.

2010. október 13., szerda



A Rajkó Zenekar egykori növendéke:Puka Károly

A Rajkó Zenekar egykori vezető prímása,majd elindult a világhír felé:Mága Zoltán.


A Világhírű Rajkó Zenekar Benedek Pápa előtt játszik.


Pannon zenekar



Balassagyarmati cigányzenekar


Bihari zenekar Mátyás Tibor prímással.


Bihari zenekar:irány Debrecen


Balaton Koncert Cigányzenekar:Balatonfűzfői koncert.
Lakatos Vivien és Látó Imre



Balaton Koncert Cigányzenekar:Lakatos Vivien hegedűszóló.


Balaton Koncert Cigányzenekar:élén Látó Imre prímás a zenekar művészeti vezetője.



Balaton Koncert Cigányzenekar


Bura Sándor a Ferencvárosi zenekar vezetője


Déki Lakatos Sándor és cigányzenekara



Ifj. Sánta Ferenc és cigányzenekara



A Magyar Nemzeti Cigányzenekar a 90-es években alakult:Élén Ifj. Sánta Ferenc.

25 éves a világhírű 100 Tagú cigányzenekar




http://videotar.mtv.hu/Videok/2010/12/05/16/25_eves_a_100_tagu_Ciganyzenekar__jubileumi.aspx