olvsó

Kedves Olvasóink!

Liszt Ferenc így szólt a"czigányokról".

"Ha Radicsot hallom, szinte eltűnik a valóságos környezet. Az erdők illata csap meg, a források csörgedező zenéje és egy szív mélabús vallomása, mely szenved és ujjong - szinte egy időben.
Nézetem szerint, ehhez a zenéhez nem szabad hozzányúlni. Sőt, óvni kell a hivatásosok kontársága ellen.
Ezért hát becsüljék meg jobban a cigányzenészeket, hogy ne legyenek többé egyszerű szórakoztatók, akikkel ünnepségeik hangulatát emelik, vagy pezsgőzés közben a fülükbe húzatnak!
Ez a zene igazán van olyan szép, mint az Önök csipkéi, vagy hímzései. Miért nem becsülik meg jobban, miért nem szeretik ugyanúgy?"

2011. augusztus 28., vasárnap

Rólunk írták: Címlapon a hetedik Rigó Jancsi fesztivál I.rész

Szerelmi történet muzsikaszóval és rigójancsi süteménnyel

Sírt és emlékezett a hegedű

Pákozd - Hetedszer rendezték meg Rigó Jancsi, világhírűvé vált cigányprímás szülőfalujában a róla elnevezett fesztivált. A manapság ritka zenei élményt az cigányzenészek hozták, s a rigójancsi süteményt is megkóstolhatták a vendégek.


2011. augusztus. 28. vasárnap | Szerző: Zsohár Melinda



Pákozdon, a művelődési ház előtt a Rigó Jancsi Fesztiválon Csicsó Németh József prímás és zenekara (Fotó: a szerző felvétele)

Valaha minden faluban muzsikált egy-két cigányzenész banda, a magyar népi kultúra része volt a cigányzene. Rigó Jancsi különösen virtuóz hegedűsként írta be magát a magyar zenetörténetbe, ám az emberek emlékezet még két másik miatt őrzi a pákozdi putrisoron született, majd fejedelmi udvarokat és társaságokat szórakoztató és azok által elismert zenész. A különös kisugárzású ás őstehetség Rigó Jancsi zenéjével és személyiségével elvarázsolta a hölgyeket, s egyiküket, a belga Chimay herceg amerikai származású feleségét, Clara Wardot el is szerette férjétől. A pár szerelmi története nyomán nevezett el egy pesti cukrász süteményt is Rigó Jancsiról, amelyet igazi, eredeti ízében sajnos ma szinte sehol nem lehet már kapni. Mindezt a szervező Kissné Vörösmarty Mária mesélte el a rekkenő hőségben az árnyas udvaron megjelent közönségnek, ahol a cigányzenekar hangszerei várták, hogy megszólaltassák őket a kitűnő zenészek – bőgővel, cimbalommal, klarinéttal. Rigójancsi süteményt hozott a fehérvári Farkas Bede Noémi cukrász és fivére, nekik az édesanyjuk volt az első, aki Pákozdon ilyenkor a zenészről elnevezett édességet kínálta. Az édesanya elhunyt, lánya folytatja a szakmát, Tamás fia segíti testvérét. A tejszínhabos jószág készítését alig vállalják ma már, növényi alapanyag helyettesíti a jó tehéntejszínből vert habcsodát.

Készülődnek a vendégprímások a muzsikálásra Szabó Piroskával a cigányzenészek pártolójával


A gépzene lassan megfojtja e sajátosan magyaros műfajt, a cigányzenét, pedig az igényes zenedarabok és a dinasztiák alatt kinevelődött muzsikusok valódi hungarikumként képezik kultúránk részét! A pákozdi Rigó Jancsi Fesztiválon mindig élő cigányzene szól, amelynek hangulata magával ragadja az e műfajban kevésbé jártas hallgatóságot! Jeles muzsikusok, neves vendégprímások jöttek el most is a hívó szóra Csicsó Németh József zenekarvezető mellé: Oláh Károly, Látó Imre, Nyári László.
(Forrás:Fejér megyei hírlap)


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése