olvsó

Kedves Olvasóink!

Liszt Ferenc így szólt a"czigányokról".

"Ha Radicsot hallom, szinte eltűnik a valóságos környezet. Az erdők illata csap meg, a források csörgedező zenéje és egy szív mélabús vallomása, mely szenved és ujjong - szinte egy időben.
Nézetem szerint, ehhez a zenéhez nem szabad hozzányúlni. Sőt, óvni kell a hivatásosok kontársága ellen.
Ezért hát becsüljék meg jobban a cigányzenészeket, hogy ne legyenek többé egyszerű szórakoztatók, akikkel ünnepségeik hangulatát emelik, vagy pezsgőzés közben a fülükbe húzatnak!
Ez a zene igazán van olyan szép, mint az Önök csipkéi, vagy hímzései. Miért nem becsülik meg jobban, miért nem szeretik ugyanúgy?"

2011. augusztus 31., szerda

Híres szerzők énekelnek – Nótatörténeti sorozat I. rész: Kalmár Tibor (1893-1944)





























Talán kevesen tudják, hogy Kalmár Tibor, a kitűnő zeneszerző és szövegíró, e lapon elhangzó számos nóta szerzője pikáns kuplék írójaként épp 100 évvel ezelőtt kezdte pályafutását középiskolás korában. Történt, hogy az 1908-ban - a magyar nótához szintén kötődő Pete-testvérek üzleti vállalkozásaként - megalakult Első Magyar Hanglemezgyár ontotta magából a fővárosi orfeumok és kaszinók pódiumain testközelből is hallgatható kabarét és kuplét, és erre a 17-éves kamasz igencsak felfigyelt. A dolog odáig fajult, hogy a főmérnök édesapa és Liszt-tanítvány édesanya közbenjárása sem volt elég ahhoz, hogy az Eötvös reáliskola egyébként jó eszű nebulóját ki ne csapják a neves intézményből nem éppen irodalmi értékű szövegei miatt. Szülei nem tehettek mást a kezelhetetlen gyerekkel, mint hogy magántanárokkal taníttatták, és így magántanulóként érettségizett.

Napközben egy bankban kereste kenyerét, de ez az állás untatta. Már érett ifjú volt, mikor esténként Gyárfás Dezső, Steinhardt Géza, Gózon Gyula és Göndör Aurél, a kor kabarészínpadainak nagy nevettetői kötötték le esti figyelmét, szabadulva a bankhivatal merev légkörétől. Személyes kapcsolatba került velük, és egyre-másra írt kuplékat, sanzonokat és tréfákat számukra. A kabaré vérkeringésébe kerülve 1921-ben az Intim kabaré, 1922-ben a Medgyaszay Vilma nevével fémjelzett kabarészínpad igazgatása mellett művészeti lapok szerkesztésével is foglalkozott. Gózon Gyula Muskátli kabaréjának házi szerzője volt. Mindemellett az 1920-as években a Bohémvilág c.lap szerkesztője. Hegedűművészként és zeneszerzőként végzett a Nemzeti Zenedében. Bár saját zenekart alapított és rádiófelvételek készültek zenészi játékáról, hanglemezfelvétel a zenész Kalmár Tiborról nem készült, játékára csak azon kevesek emlékezhetnek, akik valamely szórakozóhelyen eltöltött vacsora élményéből merítkeznek.

1922-ig, magyar nóta-szövegírói pályafutásának 10. évéig csak mint szövegíró volt ismert. Később mint zeneszerző is egyre népszerűbbé vált, a nótairodalom 1920 utáni legszebb hallgatóinak szerzője címre joggal pályázhatott volna.

1938-ban a Zeneakadémián rendezték meg 25 éves szerzői jubileumát. Legutolsó szerzői estje 1944. jan. 16-án "Új melódiát hozott a ősz" címmel zajlott le. Pertis Pali zenekarának a kíséretével énekelték legnépszerűbb nótáit a kor kiváló előadói: Ráday László, Utry Anna, László Imre, Mindszenthy István és Orbán Sándor énekeltek, melyet a rádió élő adásban közvetített. Már ekkor tudott szívbetegségére a parádfürdői szanatóriumi kezelés sem hozott gyógyírt; azon a decemberi estén, mikor az orosz tankok körülzárták Budapestet és a főváros lakóinak egyre hevesebben dobogott a szíve a közelgő vész miatt, az 51 éves múlt Kalmár Tibor szívdobogása örökre elnémult.

Nótáinak témája elsősorban a szerelmi csalódás és a magány melankóliája, a nagy csalódásokon átesett, sokat tapasztalt ember elégiájának sűrítménye, de a korai pályaszakaszát jellemző tréfa és humor iránti érzéke a "Minek iszik az olyan", az "A jó isten tartsa meg a szokásom" és a „Minálunk minden csoda három napig tart” című, nagy sikerű nótájában visszaköszön, melyet rajta kívül csak Sebő Miklóstól hallgathatunk sziporkázó előadásban.

Legismertebb szerzeményei:

Nem adhattam soha semmit én még

Az én életemnek úgyse lesz jó vége

Hamvas fehér arcod, mióta nem látom

Mikor az est mesélni kezd (háborús dal)

Repülj, repülj, hétpettyes katicabogárka

Aki nekem mindenem volt

A lehulló falevelet

Új melódiát hozott az ősz

Volt egyszer, hol nem volt

Nagy kátyúban elakadt a szekér

Kidőlt keresztfának nem köszön már senki

Nem hiszem, hogy még egyszer is találkozunk vasárnap

A losonci kis erdőben

Kicsi napsugaram

Ha itthagysz is mindörökre

A szegedi sürgönypózna

Hogy mondjam meg néked, mennyire szeretlek

A megyének van egy rangos járása

A szeretőm dunántúli

Ha egy őszi estén

Túljutottam mindenen már

Megy a kocsi, porzik az út utána

Pongrác-Szervác-Bonifác

Volt egyszer egy koldusszegény

Ezen írás alatt 12 gramofonlemezre énekelt nótájából - Koltai László és Bordás Cecília klubtársunk, barátaim technikai segítségével – e napokban adok közre 4 felvételt kozmetikázatlan technikai minőségben, a saját gyűjteményemből. Valamennyi klubtársamnak kívánom, fedezze fel magának az énekes Kalmár Tibor előadói zsenialitását is, és tanuljon abból az egyszerűségből, amely zeneszerzőnket mint előadót is nagyszerűvé tette.

Budapest, 2011. május 20-án

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése