olvsó

Kedves Olvasóink!

Liszt Ferenc így szólt a"czigányokról".

"Ha Radicsot hallom, szinte eltűnik a valóságos környezet. Az erdők illata csap meg, a források csörgedező zenéje és egy szív mélabús vallomása, mely szenved és ujjong - szinte egy időben.
Nézetem szerint, ehhez a zenéhez nem szabad hozzányúlni. Sőt, óvni kell a hivatásosok kontársága ellen.
Ezért hát becsüljék meg jobban a cigányzenészeket, hogy ne legyenek többé egyszerű szórakoztatók, akikkel ünnepségeik hangulatát emelik, vagy pezsgőzés közben a fülükbe húzatnak!
Ez a zene igazán van olyan szép, mint az Önök csipkéi, vagy hímzései. Miért nem becsülik meg jobban, miért nem szeretik ugyanúgy?"

2011. augusztus 28., vasárnap

Rólunk írták: Címlapon a hetedik Rigó Jancsi fesztivál


A dunavecsei gyermekotthon hagyományőrző cigánytáncosai adtak bravúros műsort

Vörösmarty Mária röviden összefoglalta a közismert szerelmi történetet Rigó Jancsiról, akinek azonban idősebb koráról és haláláról már kevesebbet szól a fáma. Az 1858-ban született fiú már kiskamaszként muzsikált a székesfehérvári Magyar Királyban, később bejárta Európát, majd az Egyesült Államokban kötött ki. Rengeteg pénzt vert el, keresményét elszórta, felesége továbbállt, s ő Amerikában hunyt el 1927-ben. A manhatteni Kensico temető művészparcellájában nyugszik, mondta el Vörösmarty Mária, aki évek óta kutatja a Rigó Jancsi életmű dokumentumait. A szintén helybéli születésű művelődési ház vezetőnője személyes emlékét is megosztotta velünk. Pákozdon még a 60-as években is ismert volt Babai bácsi, a cigányzenész, aki maga is könnyezett egy-egy megható darab előadása közben. A kis Mária kérdezte meg egyszer tőle: „Miért tetszik sírni?” Mire az öreg muzsikus így felelt: „Nem én sírok, kis szógám, hanem a hegedű…”

A Rigó Jancsi Fesztivált hetedik éve szervezi Kissné Vörösmarty Mária, idén az ajándék borospalackra is „frakkot” varrtak az egykoron mindig elegáns ruhában zenélő világíres cigányprímás tiszteletére



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése