olvsó

Kedves Olvasóink!

Liszt Ferenc így szólt a"czigányokról".

"Ha Radicsot hallom, szinte eltűnik a valóságos környezet. Az erdők illata csap meg, a források csörgedező zenéje és egy szív mélabús vallomása, mely szenved és ujjong - szinte egy időben.
Nézetem szerint, ehhez a zenéhez nem szabad hozzányúlni. Sőt, óvni kell a hivatásosok kontársága ellen.
Ezért hát becsüljék meg jobban a cigányzenészeket, hogy ne legyenek többé egyszerű szórakoztatók, akikkel ünnepségeik hangulatát emelik, vagy pezsgőzés közben a fülükbe húzatnak!
Ez a zene igazán van olyan szép, mint az Önök csipkéi, vagy hímzései. Miért nem becsülik meg jobban, miért nem szeretik ugyanúgy?"

2010. október 6., szerda

Tánczenénk megteremtői:Bihari János





1769-1828)

Bihari jános, a világhírű magyar zenész,egykori czigánykirály.
Ki ne hallotta volna egyik-másik föllelkesült ajakról Bihari dicsőségét s a diadalokat, melyeket a "Hét választó fejedelem" a "Beleznay kert", és a Két pisztoly " termei viszhangoztattak. Sőt, híre befutotta még a szomszédos országokat is,s a dicső czigánykirály,kit bámulói "magyar Orpheus" címmel tiszteltek meg,ellátogatott a szomszéd Bécsbe, Lengyel-Oláh, Szerb és Tótországokba is.Mindenütt hallatlan lelkesedéssel és kitüntetéssel csodálták.Bécsben 1814 és 15-ben többször hallatá uralkodók előtt művészi játékát,sőt a császári hangversenyre is hivatalos volt több ízben, részint mint hallgató, részint mint közreműködő.De őt, nemcsak csodálták,vonójának hatalma megnyitotta a tárcákat is előtte.Ő maga fejedelmi fényben élt,libériás inas hordta utána hegedűjét.
A bécsiek elragadtatva mind játéka,mind szerzeményeinek eredetisége által,őt "ungarischer Beethoven"-nek nevezték. Volt egy közkedveltséű hallgató magyarja "Bihari nótája, mikor pénze elfogyott". A "Hadik óbester nótája" valóságos harcidal és úgy hangzik, mint akár egy lovassági támadás,"Huszár verbunkos"-ában pedig a trombita harsonát használja fel két ízben bevégzésnek "Sarkantyus verbunkos"-ában a sok előke úgy hallatszik, mint a sarkantyú pengés, a híres "Hatvágós verbunkos"-ában a villámként felszökellő hegedű-futamok híven jellemzik a huszáraink ismert jeles kardforgatását, míg a "koronácziós", a 2 és "primátiális" magyarjaiban megvan a méltóság s az ünnepélyes hangulat.
Tánc nótáiban pedig éppen elérhetetlen volt. Mily hatást tudott kelteni a "Rákóczy", "BErcsényi", és"Chlopiczky" nótáival és mily virtuozitással játszotta azokat, az a csodával határos volt.

Élete utolsó éveit már nyomorogva töltötte el, balesete miatt már nem tudott többé hegedülni.
Temetésére mintegy 300 czigány gyűlt össze,leginkább vidékről.
hideg, havas eső esett s nagy sár volt. A czigányok zokogtak a legnagyobb mesterük koporsója mellett, s az egész úton levett kalappal kísérték ki a temetőbe. Az egész kíséret zokogott,midőn a koporsóra ráhullottak a megfagyott göröngyök s Biharit átadták az örök nyugalomnak.








































Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése