Dankó Pista mint zeneköltő csak huszonnégy éves korában kezdett próbálkozni. Már első népdala, a "Nem jó mindig, minden este a fonóba eljárni", című híressé tette nevét.Pósa Lajos, a neves költő, átengedte neki verseit megzenésítésre.
Dankó, az első sikeren felbuzdulva, szinte ontotta a szebbnél szebb nótákat."Habra bab, akkor vált teljesen ismertté, amikor Blaháné ezt a dalt énekelte Lukácsi sándor "Rebeka" című népszínművében.Ettől kezdve a kiadók is vetélkedni kezdtek munkáiért, és Dankó gyors egymásutánban szilárdította meg népszerűségét szebbnél-szebb nótáival.1886-ban Molnár György "Zsellér leány" című népszínművének összes dalait Dankó szerezte és ez a darab Szegeden és a vidéki városok legtöbbjében Dankó dalainak köszönhette tisztességes sikerét.
A szegedi közönség a népszínmű premierjén Dankót két remek babérkoszorúval tüntette ki, a benne előforduló dalok közül pedig a "Páros a legszebb a világon" és az "Isten veled vén eperfa" címűek terjedtek el az országban.Ez utóbbit később Blaháné és Komáromi Mariska Abonyi Lajosnak a népszínházban színre került"Leányasszony "című darabjába is beletették két szólamra, még nagyobb sikert aratva vele.1887-ben írta legelterjedtebb dalát a "Még azt mondják,nincs Szegeden boszorkány" címűt ezt rögtön követte a "Szőke kislány csitt csitt csitt" című, majd a "Vásárhelyi sétatéren Béla cigány muzsikál" és az egy csillag sem ragyog fenn az égen.Dankó, ereiben a magyar népdalnak olyan kifogyhatatlan forrása buzog, mely csak dalolni készteti őt.Sok korábbi nótája, köztük a "Nem átkozom ibolyakék szemedet"és az "Azért hogy én kanász vagyok,mint egy gróf úgy mulatok",(ez utóbbi Gárdonyi Géza szövegére) csak később kezdett Dankó nevével elterjedni és annál inkább kedveltté válni.Sorolhatnám vége- hosszat a híres Dankó nótákat, a "LEmondás"-t ,melyet egy reménytelen szerelem szólaltatott meg benne, nem hagyhatjuk ki.
1894-ben alkotta Wekerlének szentelt nótákat:"Visszajött a fecskemadár" és "Megmondta régen Wekerle".(kormányfő volt)
Ettől kezdve többször szólaltatta meg muzsikályát alkalmi eseményekre is, többek között az általánosan dícsért igazi magyar indulót szerzett Feszty körképének"A magyarok bejövetelének" hatása alatt.Maga a költő a "Zúg a vihar,jajgat a szél "című dalát szereti legjobban,de aligha neheztel azokra, akik a"Hamis a rózsám" címűnek adnak elsőséget.
Harminchét évesen és 13 éves zeneszerzői működése alatt 313 dalt tudott produkálni,melyek mind magas színvonalon állnak.