olvsó
Kedves Olvasóink!
Liszt Ferenc így szólt a"czigányokról".
"Ha Radicsot hallom, szinte eltűnik a valóságos környezet. Az erdők illata csap meg, a források csörgedező zenéje és egy szív mélabús vallomása, mely szenved és ujjong - szinte egy időben.
Nézetem szerint, ehhez a zenéhez nem szabad hozzányúlni. Sőt, óvni kell a hivatásosok kontársága ellen.
Ezért hát becsüljék meg jobban a cigányzenészeket, hogy ne legyenek többé egyszerű szórakoztatók, akikkel ünnepségeik hangulatát emelik, vagy pezsgőzés közben a fülükbe húzatnak!
Ez a zene igazán van olyan szép, mint az Önök csipkéi, vagy hímzései. Miért nem becsülik meg jobban, miért nem szeretik ugyanúgy?"
Liszt Ferenc így szólt a"czigányokról".
"Ha Radicsot hallom, szinte eltűnik a valóságos környezet. Az erdők illata csap meg, a források csörgedező zenéje és egy szív mélabús vallomása, mely szenved és ujjong - szinte egy időben.
Nézetem szerint, ehhez a zenéhez nem szabad hozzányúlni. Sőt, óvni kell a hivatásosok kontársága ellen.
Ezért hát becsüljék meg jobban a cigányzenészeket, hogy ne legyenek többé egyszerű szórakoztatók, akikkel ünnepségeik hangulatát emelik, vagy pezsgőzés közben a fülükbe húzatnak!
Ez a zene igazán van olyan szép, mint az Önök csipkéi, vagy hímzései. Miért nem becsülik meg jobban, miért nem szeretik ugyanúgy?"
2010. szeptember 9., csütörtök
Megint- válasz
A szerző munka közben(középen)
Kedves hozzászóló Hölgyem!/Uram!
Mégis csak olvassák az újságot, erről tanúskodik a bejegyzése is.
Már közel négyszáz rendszeres olvasónk van a statisztika szerint.
Nos. Célom az volt, hogy képességem bátor használatával,kényszerkoncepcióktól mentesen megmutassam ennek a gyönyörű hagyatéknak a sokszínűségét.
Feladatnak éreztem ezt, bár anyagilag és lelkileg egyaránt nehéz.
Bárminemű támogatás teljes hiányában láttam neki a munkának, igazi, szűk magányomban.
Csak ketten voltunk: az "Ügy" és én.
A százszázalékos, feltétel nélküli hitet, és az ezen keresztül kapott erőn felbuzduló bátorságot , amit a környezetemben lévők(ismerősök, kollégák) inkább csak megmosolyognak, otthonról hoztam. S azt a számomra alapvető igényt,hogy védjük, ami a miénk legyünk rá büszkék és becsüljük meg.
-Ez, egy nagy, színes tükör.
Az ember lélektanának olyan tükre, ami megvilágítja árnyoldalainkat,és legnemesebb mivoltunkat egyaránt, kendőzetlenül.(Feltételezem, hogy a szégyenletes dolog történt című írásra reagált).
Nem az a szégyen,ha valaki az életben térdre esik, még az sem, ha netán elhasal;
- a szégyen az, ha soha meg sem próbál felálni onnan.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése