A cigányzenészek múltja az egykori sajtó tükrében

Kedves Olvasóink!

Mint korábban már rövid betekintést tettem közzé a cigányzenészek múltjáról, a verbunkos szerzőiről, egy kedves olvasónk kívánságára,s a magam kedvére is tovább kutakodtam és sikerült lelnem még néhány egykori írásos anyagot a kezdetekről, régi híres prímásokról, szerzőkről.
Párhuzamosan kívánom elindítani a sorozatot a ma zenészeivel, de erről sajnos kevesebb olyan anyagom van, amit közölhetek.

Elsőként, a sorozat kezdéséhez Blaha Lujza sorait idézem.

Blaháné a cigányzenészekhez

"Ti, akik annyi mosolyt varázsoltatok az ajkakra,
Annyi könnyet fakasztottatok a szemekben,ti,
Akik zokogó hegedűiteket annyi századokon át
Hűségesen megosztottátok a nemzet minden bújával
És bánatával,minden örömével és dicsőségével:
Ti méltán megérdemlitek, hogy-írásban és képekben is
Megörökítsenek benneteket és kedveseinek
Legszebb emlékei közt őrizzen a magyar.

Budapesten,1896.április 20-án.
Báró Iplény Blaha Lujza"

Petőfi Sándor:Szeptember Végén

Még nyílnak a völgyben a kerti virágok
Még zöldel a nyárfa az ablak előtt,
De látod amottan a téli világot?
Már hó takará el a bérci tetőt.

Még ifjú szívemben a láng sugarú nyár
Még benne virít az enyhe kikelet-
De íme, sötét hajam őszbe vegyül már
A tél dere már megüté fejemet.

Elhull a virág, eliramlik az élet
Ülj hitvesem, ülj az ölembe ide!
Ki most fejedet keblemre tevéd le,
Holnap nem omolsz e sírom fölibe?
Oh, mondd, ha előbb halok el, tetemimre
Könnyezve borítasz e szemfödelet?
S rábírhat e majd egy ifjú szerelme,
Hogy elhagyod érte az én nevemet?

Ha eldobod egykor az özvegyi fátyolt,
Fejfámra sötét lobogóul akaszd,
Én feljövök érte a síri világból
Az éj közepén s oda leviszem azt,
Letörleni véle könnyeimet érted,
Ki könnyedén elfeledéd hívedet,
S e szív sebeit bekötözni ki téged
Még akkor is, ott is, örökre szeret.
Ki téged még ott is örökre szeret.

I. Szemesi Nótás Találkozó

Balatonszemes, 2010. szeptember 18. szombat, 13 óra
Latinovits Zoltán Művelődési Ház színházterme.
( Szabadság u. 1. )
Műsorvezető: Hosszú Csilla
- Ünnepi megnyitó: Róka László – a balatonszemesi Latinovits Zoltán Művélődési Ház igazgatója
- Köszöntés: Pörneki Anikó - énekművész, a verseny szervezője.
- Konf: Műsorvezető: A színpadon a Bihari Cigányzenekar Debrecenből ( a Zenekar elfoglalja helyét a színpadon).
a zenekar bemutatása:
A Bihari Cigányzenekar 2005 - ben alakult Debrecenben. Az együttes tagjai a fiatalabb korosztályt képviselő tehetséges, tanult, aktív zenészek. A zenekari tagok egy része a Hajdú Biharból elszármazott, valamint a jelenleg is ott élő muzsikusokból áll. Együttesként szerepelnek, mert a zenekar létszáma már a megalakuláskor 14 főt számlált.
2006-tól a zenekar átalakult Kulturális Egyesületté, hiszen csatlakoztak az egyesülethez magyar nóta énekesek, és népi táncosok is. A zenészek majd minden tagja a Rajkó zenekar tagja volt.
A Bihari Cigányzenekar immár Kulturális Egyesületként több mint 100 műsorban szerepelt Magyarországon és külföldön egyaránt. Bihari együttes lévén, természetesen évente több alkalommal szerepel a zenekar Debrecenben, Hajdúszoboszlón. Külföldi fellépéseik közül néhányat említve a zenekar fellépett a Csángó bálon Erdélyben, és számos meghívásnak tettek eleget Németországban és Svájcban, éltetve a magyar nótát és a cigányzenét nagy sikerrel. Sajnos itthon szülőhazánkban nincs értékelve kellőképpen e műfaj, ennek ellenére a Bihari Cigányzenekar arra törekszik, hogy hagyományt teremtve megtartsa, és átadja a közönségnek a cigányzene és a magyar nóta szebbnél szebb dalait.
A zenekar felállása : 5 fős a zenekar, de több alkalommal lépnek fel a 15 tagú zenekarral is.
Az együttesnek több prímása és szólistája van. A nótaversenyen Mátyás Tibor prímás segíti majd az énekeseket. A jelenlegi brácsás, Dániel Róbert is a prímások között van. az együttesben.
A zenekar Köszönettel veszi a meghívásokat és örömmel tesznek eleget minden felkérésnek.

A versenyen a zenekar tagjai:
- prímás: Mátyás Tibor
- brácsás: Dániel Róbert
- cimbalmos: Dániel Béla
- klarinétos: Ungri Ferenc
- nagybőgős: Rácz Béla



A zsűri tagjai:
- a zsűri elnöke: Nógrádi Tóth István – dalénekes, a budapesti Magyarnóta Szövetség Elnöke,
a zsűri további tagjai:
- Turbucz Ildikó – zenetanár,
- Pörneki Anikó – énekművész, magánének tanár, a Bel Canto Művészeti Egyesület elnöke és művészeti vezetője
- Bognár Gyula – zeneszerző, előadóművész,
2010 - ARTISJUS Díjas zeneszerző, – Az Év Nótaszerzője


Díjazások:

- A Magyarnóta stílusos előadása: I., II., III., helyezés
- A legszebb hangú énekes - Balatonszemes község különdíja
- Az érthető szövegmondásért - a Latinovits Zoltán Művelődési Ház különdíja
- Leghangulatosabb előadásmódért különdíj - a Magyarnóta Szövetség különdíja
- Stílusos megjelenésért, öltözetért különdíj
- Közönségdíj
- A zsűri különdíja




Támogatók:
- Balatonszemes Község Önkormányzata, Takács József - polgármester
- Latinovits Zoltán Művelődési Ház és Könyvtár, Róka László – igazgató
- Magyarnóta Szövetség – Budapest
- Szindbád Wellness Hotel – Kucserák Attila szállodaigazgató
- Kistücsök Étterem – Balatonszemes – Csapody Balázs – tulajdonos
- Napsugár Étterem – Balatonszemes – Bagdiné Margit
- Szedres ABC – Hegyi Árpád vállalkozó
- Bel Canto Művészeti Egyesület – Pörneki Anikó - elnök


A VERSENYZŐK NÉVSORA ÉS MŰSORA, A VERSENY SORRENDJE:


1. Ürögi Krisztina – Szólád,
- Hallgató: - Könnyek nélkül élni könnyebb ( a-moll)
- Csárdás: - Férjhez megyek anyám ( a-moll)

2. Krezinger Márton – Balatonföldvár,
- Hallgató: - Piros rózsák beszélgetnek ( g-moll)
- Csárdás: - Asztalomon badacsonyi ( c-moll)

3. Badacsonyi Mihály – Dombóvár,
- Hallgató: - Elmegyek az életedből ( c-moll)
- Csárdás: - Tegnap éjjel álmomban ( c-moll)

4. Bagyinka János - Békéscsaba,
- Hallgató: - Sirat engem az őszi szél ( c-moll)
- Csárdás: - Rózsa, rózsa, sárga rózsa ( c-moll)

5. Bakonyi László – Sümeg,
- Hallgató: - Álmodó Tisza part (d-moll)
- Csárdás: - Hajlik a rózsafa ( d-moll)

6. Balázs Anikó – Budapest,
- Hallgató: - Hajnal csillag ne ragyogjál ( g-moll)
- Csárdás: - Hervad már a virág ( g-moll)

( 7.Csellei Judit – Eger, ) – nem volt
- Hallgató: - Ahol az én bölcsőm ringott ( G)
- Csárdás: - Sárga a rigó, kerek a cipó ( G)

8. Égető Lászlóné – Tázlár,
- Hallgató: - Ez a föld a hazám ( Az estharang) (h-moll)
- Csárdás: - Kacskaringós bajusza van a rózsámnak ( a-moll)

9.Farkas Lászlóné – Nagycsepely,
- Hallgató: - Szerelem, meg a bor, meg a nóta ( F)
- Csárdás: - Tagadom, tagadom, tagadom, hogy valaha is jártam… (F)

10.Grényi Lászlóné – Szanda,
- Hallgató: - Ki tudja, hogy miért mennek el ily gyorsan az évek ( f-moll)
- Csárdás: - Szeretem a szeretőmet csudára ( F-dúr)

11.Hlavátsch László – Budapest,
- Hallgató: - Van egy ház a Tisza parton ( C-dúr)
- Csárdás: - János csárdás ( C-dúr)

12.Illés Erika – Ságvár,
- Hallgató: - Azt mondják, hogy szerencsém van ( a-moll)
- Csárdás: - Cudar ez a világ ( a-moll)

13.Krezinger Tibor – Balatonföldvár,
- Hallgató: - Volt egyszer egy koldus szegény ( g-moll)
- Csárdás: - Csitt csak rózsám ( C-dúr)

14.Látrányiné Béczi Éva – Siófok,
- Hallgató: - Erdő szélén nagy a zsivaly, lárma ( asz-moll)
- Csárdás: - Paprika, só ( asz-moll)

15.Miklósfai Horváth Zoltán – Magyarszentmiklós,
- Hallgató: - Orgonavirágos csendes az utcátok ( C )
- Csárdás: - Tuli, tuli, tulipános láda ( C )

16.Nagy Valéria – Nagykanizsa, Tel.: 06/30-901-77-15.
- Hallgató: - Van akit szeretek, van akit imádok ( Esz-dúr)
- Csárdás: - A csizmámon nincsen kéreg ( Esz-dúr)

17.Németh Tibor – Nagykanizsa,
- Hallgató: - Minden évben újra nyílnak ( c-moll)
- Csárdás: - Azért, hogy én szegény legény vagyok ( c-moll)

18.Némethné Lakatos Márta – Nagykanizsa,
- Hallgató: - Megszólalt a bolond szívem ( C)
- Csárdás: - Szerelemből sosem elég ( A)

19.Nyitrainé Zsók Mária – Balatonfüred,
- Hallgató: - Álmodó Tisza part ( c-moll)
- Csárdás: - Halkan pengesd ezt a nótát ( c-moll)

20.Nyíri János – Ozora,
- Hallgató: - Galambszívet örököltem ( G )
- Csárdás: - Mikor mentem hazafelé ( C)

21.Oláh Katalin – Pécel,
- Hallgató: - Nincs a földön ( c-moll)
- Csárdás: - Halljátok cigányok ( c-moll)

( 22.Ötvös Teri – Kecskemét,) – nem volt
- Hallgató: - Este ha lefekszik (G)
- Csárdás: - Kukorica csalán (a-moll)

( 23.Peresztegi Ferencné – Enying, ) - nem volt
- Hallgató: - Menj csak tovább az utadon ( A-dúr)
- Csárdás: - Úgy még sosem volt ( a-moll)

24.Sipos Izolda – Nyíregyháza,
- Hallgató: - Hargitai fecskemadár ( g-moll)
- Csárdás: - Országúton hosszú a jegenyesor ( g-moll)

25.Sramkó Mihály – Budapest,
- Hallgató: - Katicabogárka (c-moll)
- Csárdás: - Megy a kocsi ( C-dúr)

26.Szabó Piroska – Siófok,
- Hallgató: - Úgy néz fel a bűnös ember ( a-moll)
- Csárdás: - Nem vagyok én boldogságra teremtve ( a-moll)

27.Vajda Mária – Nagykanizsa,
- Hallgató: - Megsárgul a levél szeptembernek végén ( D)
- Csárdás: - A szeretőm baka vót ( D)

Bihari Koncert

Bihari Koncert Zenekar Debrecen.A tizennégy tagú zenekar managere Dániel Béla/cimbalom/.

A felvétel a debreceni Civis Korzó Koncertjén készült.
A továbbiakban egy tudósítást fogok közzétenni a "Kinyílot a Bazsarózsa" címmel 2009.szeptember 18-án megrendezett balatonszemesi nótatalálkozóról, amelyen a Bihari Zenekar Debrecen (öt kiváló tagja képviselte a zenekart). Ahhoz, hogy méltóképpen tudjam a zenekar művészetét, szakmai és nem utolsó sorban emberi helytállását bemutatni, meg kell várnom, amíg a versenyről készült felvételek megérkeznek.
Addig is, ezúton kívánom nagyrabecsülésemet kifejezni a zenekar iránt,különösen az ifjú prímás felé, aki, amikor bekezdte gyönyörűen az általam énekelt nótát, meg kellett hajolnom előtte.! Tudom, hogy ez nem szokás,de én mindig fejet tudok hajtani a tehetség előtt.
Kedves Olvasóink. Előzetesen ennyit tudok írni a zenekarról,
a továbbiakban egy szép napon köszönteni fogja Önöket a Bihari Zenekar és néhány kiváló énekes látható, hallgatható formátumban.
Szeretettel elköszön Önöktől:Szabó Piroska

Névtelen levélre

Kedves Olvasó!

Most, remélhetőleg utoljára válaszolok ilyen levélre,illetve bejegyzésre.

A Látó Imrén nem eszek semmit!
Azért éppen Ő, mert én azt mondtam!

Ennyi!!!!!

Ez, egy koncert zenekar, nagy nehézségek árán jutottunk el idáig, Ő, ott volt az elejétől fogva, a bajban is, néhány kitűnő zenésztársával együtt, és ez így is marad. Nem azért kelt életre ez a lap, hogy a zenészek egymásra köpködjenek, hanem azért, hogy a zenészek sebeit feltárjuk, orvoslást keressünk. Ez a lap, nem egyedül az én zenekaromról szól, de megvallom, büszke vagyok rájuk. Ahol voltunk eddig, oda vissza várnak bennünket. A magam részéről mindent megteszek azért, hogy a legjobb embereim jól érezzék magukat ebben a szituációban. Írjon kérem arról, mi a problémája, ha tudok segítek, mást nem információkkal, hogyan tud zenekart csinálni úgy, hogy később támogatásokat tudjanak nyerni. Továbbá, aki orvul támad, az az én zenekaromba nem kerülhet be, mi több-zenekaron belül is röpül, ha valakit ki akarna fúrni. Egyenes beszédet kérek, és lehet, hogy segítek. Üdvözlettel:Szabó Piroska a B:K:C:Z producere.

Vörösmarthy Mihály : A Vén Cigány

Húzd rá cigány, megittad az árát,
Ne lógasd a lábadat hiába;
Mit ér a gond kenyéren és vizen,
Tölts hozzá bort a rideg kupába.
Mindig igy volt e világi élet,
Egyszer fázott, másszor lánggal égett;
Húzd, ki tudja meddig húzhatod,
Mikor lesz a nyűtt vonóbul bot,
Sziv és pohár tele búval, borral,
Húzd rá cigány, ne gondolj a gonddal.

Véred forrjon mint az örvény árja,
Rendüljön meg a velő agyadban,
Szemed égjen mint az üstökös láng,
Húrod zengjen vésznél szilajabban,
És keményen mint a jég verése,
Odalett az emberek vetése.
Húzd, ki tudja meddig húzhatod,
Mikor lesz a nyűtt vonóbul bot,
Sziv és pohár tele búval, borral,
Húzd rá cigány, ne gondolj a gonddal.

Tanulj dalt a zengő zivatartól,
Mint nyög, ordít, jajgat, sír és bömböl,
Fákat tép ki és hajókat tördel,
Életet fojt, vadat és embert öl;
Háború van most a nagy világban,
Isten sírja reszket a szent honban.
Húzd, ki tudja meddig húzhatod,
Mikor lesz a nyűtt vonóbul bot,
Sziv és pohár tele búval, borral,
Húzd rá cigány, ne gondolj a gonddal.

Kié volt ez elfojtott sohajtás,
Mi üvölt, sír e vad rohanatban,
Ki dörömböl az ég boltozatján,
Mi zokog mint malom a pokolban,
Hulló angyal, tört szív, őrült lélek,
Vert hadak vagy vakmerő remények?
Húzd, ki tudja meddig húzhatod,
Mikor lesz a nyűtt vonóbul bot,
Sziv és pohár tele búval, borral,
Húzd rá cigány, ne gondolj a gonddal.

Mintha ujra hallanók a pusztán
A lázadt ember vad keserveit,
Gyilkos testvér botja zuhanását,
S az első árvák sirbeszédeit,
A keselynek szárnya csattogását,
Prometheusz halhatatlan kínját.
Húzd, ki tudja meddig húzhatod,
Mikor lesz a nyűtt vonóbul bot:
Sziv és pohár tele búval, borral,
Húzd rá cigány, ne gondolj a gonddal.

A vak csillag, ez a nyomoru föld
Hadd forogjon keserű levében,
S annyi bűn, szenny s ábrándok dühétől
Tisztuljon meg a vihar hevében,
És hadd jöjjön el Noé bárkája,
Mely egy uj világot zár magába.
Húzd, ki tudja meddig húzhatod,
Mikor lesz a nyűtt vonóbul bot:
Sziv és pohár tele búval, borral,
Húzd rá cigány, ne gondolj a gonddal.

Húzd, de mégse, - hagyj békét a húrnak,
Lesz még egyszer ünnep a világon,
Majd ha elfárad a vész haragja,
S a viszály elvérzik a csatákon,
Akkor húzd meg ujra lelkesedve,
Isteneknek teljék benne kedve.
Akkor vedd fel ujra a vonót,
És derüljön zordon homlokod,
Szűd teljék meg az öröm borával,
Húzd, s ne gondolj a világ gondjával.
Vörösmarty Mihály

"Sárga levél,hulló levél"

Kedves Olvasóink!

Korábbi írásomban megjegyeztem, hogy csak Dankó Pista volt abban a szerencsés helyzetben, hogy írók, újságírók vették pártfogásba és ezáltal sok-sok szerzeménye maradt fenn.

Néhány gondolattal emlékezzünk meg róla.
1903.március 29-én életének 43.évében elhunyt.

Dankó Pista a próféta szemével,a költő szívével látta közelgő végzetét, amikor a "Most van a nap lemenőben"című gyönyörű versét s zenéjét alkotta meg.
Még 1899-ben San-Remo-ban készítette. 1900-ban küldte haza az Új Idők-szerkesztősége számára.

Száz cigány hegedűjén zokogott fel a nóta a főváros s egy nappal később szülővárosa utcáin, amikor nótafejedelemnek kijáró tisztelettel kísérték utolsó útjára.
Ez a nóta teljesen az övé volt, s marad is mindörökre,ezt a szimbólumot vésték sírkövére is. Ez a dal tükrözi sorsát, költészetét s végső óhajtását is egyaránt:
"Sárga levél, hulló levél,
Vigyen szerte széjjel a szél".
Fejedelem volt, aki vonójával kénye kedve szerint hurcolhatta meg a szíveket.
-Kacagó nyomorúság,megsiratni való derű.Ez volt a története.
Áldott művész volt, nábobja a magyar dallamkincsnek,gazdag szegénységünk egyik legigazibb és legkedvesebb megvigasztalója.
A szegedi föld és szellem szülötte volt Dankó Pista,a szegedi akácok illata leng költészetében, a szegedi nyárfák susognak nótáiban,a szegedi géniusz öltött testet az ő művészetében.

Megint- válasz

A szerző munka közben(középen)
Kedves hozzászóló Hölgyem!/Uram!

Mégis csak olvassák az újságot, erről tanúskodik a bejegyzése is.
Már közel négyszáz rendszeres olvasónk van a statisztika szerint.

Nos. Célom az volt, hogy képességem bátor használatával,kényszerkoncepcióktól mentesen megmutassam ennek a gyönyörű hagyatéknak a sokszínűségét.
Feladatnak éreztem ezt, bár anyagilag és lelkileg egyaránt nehéz.

Bárminemű támogatás teljes hiányában láttam neki a munkának, igazi, szűk magányomban.

Csak ketten voltunk: az "Ügy" és én.

A százszázalékos, feltétel nélküli hitet, és az ezen keresztül kapott erőn felbuzduló bátorságot , amit a környezetemben lévők(ismerősök, kollégák) inkább csak megmosolyognak, otthonról hoztam. S azt a számomra alapvető igényt,hogy védjük, ami a miénk legyünk rá büszkék és becsüljük meg.

-Ez, egy nagy, színes tükör.
Az ember lélektanának olyan tükre, ami megvilágítja árnyoldalainkat,és legnemesebb mivoltunkat egyaránt, kendőzetlenül.(Feltételezem, hogy a szégyenletes dolog történt című írásra reagált).

Nem az a szégyen,ha valaki az életben térdre esik, még az sem, ha netán elhasal;
- a szégyen az, ha soha meg sem próbál felálni onnan.

Miért a magyar nemzet hozománya a cigányzene?

Kedves olvasóink!

Szeretettel köszöntöm Önöket!

A történeti áttekintés folytatásaként a verbunkosról írok ma.

A XVIII.-XIX. század magyar tánczenéje a verbunkos, a cigánybandák végleges kialakulásának és a cigányzene kifejlődésének s egyben diadalra jutásának is nagy korszaka.
A verbunkos kompozíciókkal már kielemezhetők azok a hagyományos és újabb eszközök-főleg dallamkezelési és harmonizálási eljárások-, amelyek cigányzenekarok improvizáló eszköztárát napjainkig meghatározzák.
Az 1820-as években sok magyar és idegen -szerző neve bukkan fel, de csak négynek a nevét tartották számon, akik egyben hegedű virtuózok voltak: Csernák Antal(1774-1822),Lavotta János(1764-1820),Bihari János(1764-1827),Rózsavölgyi Márk(1789-1848).
Négyük közül, a kottát nem ismerő Bihari volt a legnépszerűbb.Cigányprímásként a magyar zenei hagyományt minden verbunkos szerzőnél jobban ismerte,öttagú együttesének élén ő játszotta a leghatásosabban a kuruc szabadságharcok idejére emlékeztető dallamokat. Az 1848-as évekre kialakult a máig érvényes cigányzenekari stílus.
Liszt Ferenc volt az első, aki zeneszerzőként is nagyra tartotta a cigányzenészek improvizáló tehetségét és virtuozitását.Magyar rabszódiái jól kifejezik,mennyire megértette a cigány zenélés lényegét.A 20.században többnyire már nincs szükségük a cigányzenekaroknak nem cigány betanítóra. A legjobbak, csekély kivétellel jó kottaolvasók; emellett megfelelő számban állnak rendelkezésre kitűnő "cigány karmesterek "is. Önmagára adó mai cigányzenekar arra büszke,hogy a kottából megtanult darabokat kotta nélkül, de kotta-hű pontossággal adja elő. A zenekar minőségét mindenek előtt a prímás rátermettsége és játéka határozza meg, de fontos szempont az, hogy milyen minőséget adnak ehhez a tag emberek.

-Bihari óta minden nemzedéknek van néhány kiemelkedő tehetségű cigányprímása . A cigányprímások közül a legkiválóbbakat nem csak Liszt Ferenc csodálta meg, hanem további olyan világhíresség is, mint Joachim Debussy,David Ojstrach, Yehudi Menuhin.

Ezekből idézetet olvashatnak a Balaton Koncert Cigányzenekar honlapján .Ez a kezdőoldal:www.balatonkoncertciganyzenekar.ewk.hu

-Ebben a szakmában a zenélni tudás mellett a fő követelmény a kiszolgáló alkalmazkodás-hagyományokhoz, körülményekhez, de mindenek felett a mulató emberek kívánságaihoz, szeszélyeihez.

A rendszerváltásig a cigányzenész a "magyar nemzetnek élő partitúrája" volt.

A leírtakból talán kiderül:szükségtelen a magyar cigányzenészek múltját hamis mázzal bevonni.
A maguk, viszonylag hosszan tartó fénykorában a világ minden szórakoztató zenészénél többre vitték.


Megjegyzés:milyen szép lenne március 15-én úgy emlékezni, ahogy volt. Toborzás, legényekkel és cigányzenészekkel. Ugyanis, szép ,amikor a huszárok felvonulnak, de ezt megelőzte egy toborzás, a fentebb leírtak szerint.

Cigányzenészek-Cigányzene

Kedves Olvasóink!

Tisztelettel köszöntöm Önöket!

Ma, a cigányzenészek és a cigányzene mint műfaj -kialakulásának történeti megvilágításában szemléljük a kérdést.

Nagyon kevés írásos anyag áll rendelkezésre,és nincs arra sem garancia, hogy évszámok szerint csoportosítva kellő rendszerezéssel tudok rávilágítani e történetiségre.
Kérem, nézzék el nekem, ha hiányosak ismereteim, de kutakodom továbbra is.
Igazítsanak ki, szóljanak hozzá.

-A cigányzenészek nemcsak magyarok,hanem sok más nép között is működnek.
Szerepük, hagyományos zene művelésében több helyen-így elsősorban a Balkán országokban-ugyanolyan mértékű, mint Magyarországon.
Mégis, a cigányzene kifejezés a világon mindenhol zenélésnek azt a formáját és stílusát juttatja az emberek eszébe,amely nem is olyan rég-a 18.század végétől a 19. század közepe tájáig a magyar kultúra szerves részeként, Magyarországon alakult ki.
Cigányzenészekről Magyarországon a legkorábbi emlékként egy számadáskönyvnyi bejegyzést ismerünk, az 1489-es évtől, a Beatrix királyné birtokában levő,csepel szigetéről.
Ilyen adat, tőlünk nyugatra már a korábbi időkből is maradt fenn.
1443-ban Regensburgban,1460-ban Konstanzban említenek vándor cigányzenészeket.A kevés és szűkszavú 16.és 17.századi dokumentumokból kiderül, hogy a ze4nét hivatásként gyakorló cigányok nem a nyugatra tartó nagyobb cigánycsoportokkal,hanem azoktól többé-kevésbé függetlenül,zenészként érkeztek Magyarországra-ahogy már korábban ,a törököknél is szerepeltek.
Magyarországi meggyökeresedésükre, az itteni zenélés hagyományaihoz való asszimilálódásukra a 17.század végéről vannak adatok.
Igazi együttest-cigánybandát-még nem alakítanak.Ilyenekre az akkori társadalom nem tart igényt.
Urak szolgálatában, vagy vándorzenészként leginkább egyenként, vagy kettesével zenélnek.
Gyarapodásuk és asszimilációjuk a 18.század közepéig oly mértékű, hogy ekkortól őket már a magyar hangszeres szórakoztató hagyomány kiváló ismerőinek, nem ritkán reprezentatív művelőinek lehet tekinteni.
Ettől kezdve, pályájuk sokkal gyorsabban emelkediik, mint más népek között élő kollégáiké.
A 18.század végére öntudatlanul is szoros kapcsolatba kerülnek a magyar nemzeti mozgalommal és ezután végig,a 19.század folymán ők azok, akiknek zenészi közreműködésére a nemzetet képviselő nemesség és polgárság egyaránt igényt tart.
A 18.-19.századforduló évtizedeiben aktív közreműködői annak az öntudatlan zenei nyelvújítási mozgalomnak, amely az úgynevezett ver bunkos stílus kialakulásához vezetett.
Ott vannak az 1848.49-es szabadságharcban is, ahová,mint korábban az országgyűlésekre, zenészként kísérik el az őket patronáló urakat.
Részt vesznek az értelmiségiek szabadságharc utáni összejövetelein is.
Az első cigánybandát az 1772-ben elhunyt híres női prímás, Czinka Panna együtteseként ismerjük.
Ez egy négytagú, hegedű, kontra,(kettősfogásokkal ,csak harmóniai kíséretet játsszó hegedű),cimbalom,bőgő összetételű-együttes egy Lányi János nevű gömöri nemes úr szolgálatában állt, aki előzőleg Czinka Panna zenei iskoláztatásáról és magyaros öltözékéről gondoskodott.
-Czinka Pannáéhoz hasonló összetételű cigányzenekarok nagyobb számban csak a 18.század utolsó évtizedeitől alakultak.Ez, természetesen nem a cigányzenészek részéről indított spontán kezdeményezés volt, hanem része azoknak a reformtörekvéseknek,amelyek elsősorban a magyar nyelv megújítását szorgalmazták, de kiterjedtek a magyar tánc, magyar zene, magyar viselet ügyére is.A nemesség, korszerű nemzeti kultúrát igénylő öntudatosabb részének és nagyrészt idegenből asszimilált csekély számú polgárságának az akkor éppen tetőpontjára érkező bécsi klassszicizmus lehetett volna a zenei mintaképe, de ők a cigányzenét, a magyar nótát tekintették a magyar nemzet zenéjének.

Válasz egy névtelen olvasói levélre

A szerző munka közben

Kedves Olvasóink!

Szeretettel és Tisztelettel köszöntöm Önöket!

Mai téma, válasz:
E-mail címemre érkezett egy levél, persze név nélkül.
Így, tehát nem tudhatom, hogy Hölgyem,vagy Uram megszólítást alkalmazzak e a válaszomban.
Mielőtt azonban válaszomat megírnám, idézem a levél tartalmát.

" Sokat foglalkozol a cigányokkal. Te is az vagy? Vagy zenész vagy? ha nem zenész vagy, hogyan tudhatod a sorsukat? Bele nyúltál egy olyan kérdésbe, ami nem a te dolgod."

Kedves névtelen olvasó!

Örülök levelének, mert ez azt jelenti, hogy Ön is olvasója a Cigányzenész című folyóiratomnak.
A cigányzenész című lapon, nyilvánvaló, hogy a cigányzenészekkel foglalkozom, de boldogabb lennék, ha tudósíthatnék eseményekről, sikereikről.
Valami oknál fogva azonban erre nem tartanak igényt!?

Tagadom ezt a sorsot, de hiszek az emberben, aki cigányzenész.

Magam, nem vagyok se cigány, se zenész.
Ha figyelmesen olvasta korábbi írásaimat, abban benne van, hogy mint közíró, foglalkozom a témával.


A kérdőjelek megmaradnak, mert ha helyes is az a megállapítás, hogy a cigányzenész életforma csődbe jutott,-ezt a sorsot vállalni nem lehet-mármint a kiszolgáltatott, a mindennapi kenyeréért küzdő zenész sorsát-mégis, megválaszolatlan marad a fő kérdés,mi történjék, ha reményeik útja el van torlaszolva.
Célom az, hogy ez a tényfeltáró irodalom az emberek tízezreihez jusson el, a közvéleményt foglalkoztató témává fejlődjék és társadalmi hatása legyen.
-Magányos kutatóként gyűjtögetem az anyagot.
Az újság hatása egyenlőre még korlátozott, mégis mind több és több emberben tudatosul hogy milyen egészségtelen a cigányzene és a társadalom viszonya, milyen áldatlan körülmények között élnek e társadalom tagjai és mennyire nehéz ennek a "népakaratnak" eljutnia a hatalom legmagasabb csúcsaira.
Ma már tudom, hogy nem elég valamit tudni, hanem tudatosítani is kell.
A megismert valósággal csak úgy lehet hatni, ha értelmesen tagolt egységbe fűzzűk a megismert valóságot, hogy a változás igénye dokumentumokat és érveket kapjon a mindennapi kenyérharchoz, és életgondokhoz.
Feladatomnak a cigányzenészek helyzetének előadását és értékelését tekintem, nem a cigányok zenei munkásságának megítélését és műveiknek, előadásaiknak esztétikai méltatását.
Írásom ezért nem zenetörténet,hanem esemény és sorstörténet.
Munkám, tehát nem tarthat igényt arra, hogy az olvasó teljesnek és hiánytalanul dokumentáltnak tekinthesse.
-Be kell vallanom, hogy a cigányzenészek művészetét fiatal korom óta rokonszenvvel kísértem

Kedves névtelen olvasónk!
Igen hasznosnak bizonyulnak azok a kritikai észrevételek, amelyekkel zenész és nem zenész bírálóim illetnek.
Tisztelettel:Szabó Piroska