Fátyol Jancsi - 1899-ben született Makón.

Csonka György közzétett itt: AZ ÖRÖK " RAJKÓ " .......

Csonka György 2012. október 4. 20:13 Fátyol Jancsi - 1899-ben született Makón. Apján kívül Csámpai János és Kiss Béla volt a mestere. Már fiatalon szervezett önálló zenekart, jelen volt minden nevezetes rendezvényen, bejárta a megyét. 1932. október 2-án magyarnóta-ünnepet rendezett. A műsoron Csámpai János 12, Kiss Béla 12, Fátyol Pista 12, Zsákai Jóska 12, Stanics István csellós 6, Árkus Jóska 12, Farkas Pista 12, Lakatos Pista 12, Fátyol Misi 12, Fátyol Jancsi 13 nótát muzsikált. A prímások óriási sikert arattak. A Régi nóta, híres nóta című dalt a Makói Dalárda kiváló énekese, Erdélyi Béla énekelte.41 Fölelevenítette a vonópárbajt is. Ilyet korábban az 1901. évi ipari vásár alkalmával tartottak Makón. 1933 szeptemberében a Lonovics (ma József Attila) utcában és a Horthy-parkban rendezett árumintavásár alkalmából – ahol ebből az alkalomból zenepavilon is épült – Fátyol Jancsi vonópárbajra hívta Zsákai Józsefet, ifj. Ivanics Jánost és Kiss Miskát. Szeptember 8-án óriási versengés közepett, másfél ezer hallgató jelenlétében a pártatlan és zenei szakértőkből álló zsűri győztesnek Fátyol Jancsit kiáltotta ki. Ezután az idős Csámpai Jancsi átadta a kiállítás elnökének, Antal Józsefnek azt a fél ezüstkoszorút, amelyet 32 évvel azelőtt nyert meg az első makói vonópárbaj alkalmából. Azt kérte, hogy a városházán őrzött, Purcsi Károly által nyert és akkor kettévágott fél koszorút forrasszák egybe az övével, és adják át Fátyol Jancsinak. Ezután fölsírt az öreg prímás hegedűjén a Repülj fecském, mint 32 évvel azelőtt. Ekkoriban már olyan híres volt Fátyol Jancsi, hogy filmforgatáson is közreműködött. 1935-ben Rökk Marikával a mezőhegyesi 28. sz. major melletti lóversenypályán Telivér lány címmel forgattak filmet Hans Tüve partner közreműködésével; ezen Fátyol Jancsi szolgáltatta a zenét. Az ott lévő Horthy Miklós is hallgatta a csárdásmuzsikát, melyre Rökk Marika is táncolt előtte. Ez az epizód úgy él a család emlékezetében, hogy a kormányzó aranykoszorúval tüntette ki az ügyes prímást. Makó mulatós rétegével jó kapcsolatot ápolt. A kevéssel előbb tragikusan elhunyt dr. Bálint Nagy István tiszteletére névnapja alkalmából, 1933. december 24-én bandájával kivonult a református ó-temetőbe, és sírjánál eljátszották a főorvos kedves nótáit. A város országgyűlési képviselője, Görgey István is fölfigyelt a kiváló prímásra és zenekarára. Közbenjárására 1935 novemberében előbb a Rádióban muzsikáltak, majd a nyolctagú banda innen Berlinbe utazott, és ott a magyar csárdásokat rögzítették hanglemezre. Tavasszal ismét egy órát muzsikáltak a Rádióban. Az erkölcsi siker nemigen párosult anyagiakkal. (A pénztárnál nyolcvan pengőt vehettek föl, amely alig födözte a nyolc muzsikusnak hangszerekkel együtt egész vasúti jegyét Makó–Budapest között.Nyáron megint stúdiófölvételre készültek. A július 22-i szereplés előtt csütörtökönként – nyilvános főpróbaként – a Horthy-parkban sétahangversenyt tartottak. A cigányság hazánkba vándorlásának ötszázadik évfordulóján, 1937. május 5-én a magyar haza iránti hála és hűség jegyében Makó összes zenésze egy zenekarba tömörülve déli 12 órakor a Hősök szobránál térzenét szolgáltatott. Hazafias és népdalokat játszottak. Utána dr. Kászonyi Richard főispánnál, dr. Tarnay Ivor alispánnál és dr. Nikelszky Jenő polgármesternél adtak tisztelgő zenét. Görgey István képviselő közbenjárására 1937-ben Fátyol Jancsi zenekarával Pestre ment ’basavélni’, hegedülni a Rákóczi úti új Kovacsevics étterembe. Munkába állásuk napján egyúttal ismét az éter hullámain is továbbították muzsikájukat: „Hölgyeim és uraim, most makai Fátyol Jancsi és zenekara muzsikáját közvetítjük a Kovacsevics-étteremből.” Ezen a bemutatkozáson Görgey István országgyűlési képviselő feleségével együtt megjelent. Budapestre kerülésük rangot jelentett, ekkor ugyanis legalább harminc ismert prímás volt Pesten állás nélkül. Mielőtt a makói zenészek belehegedülték volna magukat a pesti közönség szívébe, a Korona törzsközönségétől búcsúhangversennyel köszöntek el.................Pesti szerződésük 1937. szeptember végén lejárt, ezt Fátyol Jancsi egy Kallowitzba szóló szerződés miatt nem hosszabbította meg. Mivel azonban a lengyelek nem adtak számukra beutazási engedélyt, visszajöttek a Koronába muzsikálni. Fátyol Jancsi 1940-ben Szegedre költözött, és zenekarával a Tisza Szállóban muzsikált. A Rádiónak továbbra is kedvencei maradtak, 1940 júliusában pl. kétszer is szerepeltek. Később különféle kávéházakban és éttermekben vállaltak munkát. Fátyol Jancsi 1977 szeptemberében halt meg; a szegedi Belvárosi római katolikus temetőben helyezték örök nyugalomra. Emlékére a szegedi Bartók Béla Művelődési Központ és Hamza János 1994. április 16-án nemzetközi cigánybált szervezett. Fátyol Jancsiék repertoárjában 8–10 opera-keresztmetszet is volt, pedig csak ösztönös muzsikusok voltak. Fátyol Jancsi úgy él a régiek emlékezetében, mint a gyorscsárdások figuratív variációinak fölülmúlhatatlan virtuóza.