olvsó

Kedves Olvasóink!

Liszt Ferenc így szólt a"czigányokról".

"Ha Radicsot hallom, szinte eltűnik a valóságos környezet. Az erdők illata csap meg, a források csörgedező zenéje és egy szív mélabús vallomása, mely szenved és ujjong - szinte egy időben.
Nézetem szerint, ehhez a zenéhez nem szabad hozzányúlni. Sőt, óvni kell a hivatásosok kontársága ellen.
Ezért hát becsüljék meg jobban a cigányzenészeket, hogy ne legyenek többé egyszerű szórakoztatók, akikkel ünnepségeik hangulatát emelik, vagy pezsgőzés közben a fülükbe húzatnak!
Ez a zene igazán van olyan szép, mint az Önök csipkéi, vagy hímzései. Miért nem becsülik meg jobban, miért nem szeretik ugyanúgy?"

2011. június 24., péntek

A nótaköltő Dóczy József


Dóczy József (Miskolc, 1863. május 11.Budapest, 1913. július 1.), nótaköltő.Debrecenben és Budapesten tanult, jogot végzett. Magánúton kezdett zenét tanulni, s később sok szerzeményét országszerte énekelték. Pénzügyi titkár volt Debrecenben, Temesváron és Nagykárolyban. Cikkeket írt a Nagykároly és Vidéke és a Szatmármegyei Közlöny című lapokba, melyekben hangsúlyt kapott a szépirodalom is: versek, novellák, regényrészletek jelentek meg. Ebben a rovatban sokszor feltűntek a kor legjelesebb irodalmi képviselői. A helybeli irodalom- és zenepártolók közül pedig Dóczy József neve éveken át ismétlődött.[1]

Dóczy József sírja Budapesten. Kerepesi temető: 18/1-1-46.

40 éves korában öngyilkos lett. Sírja Budapesten, a Kerepesi temetőben található.

A nótaszerző

A századfordulónak és a 20. század elejének nótaszerzői közül Dóczy József, Fráter Lóránd és Balázs Árpád (1874–1941) a legjelentősebbek. Bár Kodály Zoltán úgy jellemezte a magyar nótát, mint „a népdalkultúrából már kinőtt, de a magaskultúráig el nem jutott átmeneti embertípus zenéje”, a magát haladó szellemiségűnek tartó és érző magyar felsőbb réteg igényelte a 19. század végén egy új, sajátosan magyar műfaj létrejöttét. Az új dalok írói pedig elsősorban vidéki nemesek, hivatalnokok, akik ebben a zeneileg egyszerű formában jelentős sikereket tudtak elérni hiányos zenei képzettségük mellett is. A 19-20. század fordulójának nótaszerző triászából Dóczy József dalai is elterjedtek a népdalos paraszti társadalomban. Elsősorban azok a magyar nóták folklorizálódtak, amelyek eleve „népdal-közelből” indultak: soknak szerzőjét ma már nem is lehet megállapítani. Egyes becslések szerint a 20. század közepéig mintegy 30 000 nóta született. És ezek megismertetésében, elterjesztésében a cigányzenészek nélkülözhetetlenek voltak, hiszen hangszerkíséret nélkül a nóta nem hatott igazán. Az ő szakmai tudásukon, előadásmódjukon keresztül vált a magyar nóta a verbunkos folytatójává, s napjainkig fennmaradó hungarikummá.











Főbb nótái

  • A kanyargó Tisza partján
  • Árad a Tisza
  • Bakanóta (Jól van dolga a bakának)
  • Darumadár útnak indul
  • Édesanyám kösse fel a kenőt a fejére
  • Elment Julcsa tegnap a vásárba
  • Felednélek, felednélek, de nem tudlak feledni
  • Ha bemegyek szombat este a csárdába
  • Haldoklik a Hajnalcsillag
  • Hiába süt a világra ( Kókay István)más források szerint
  • Hull a zápor kinn a pusztán
  • Ica Te! Vica Te!
  • Ityóka, pityóka
  • Levél jött a kaszárnyába
  • Magas a kaszárnya
  • Mandulafa, mandulafa
  • Megáradt a patak, elmosta a partot
  • Nádfödeles kis házikóm
  • Nótárus úr
  • Sötét erdő sűrűjéből
  • Százforintos bankó volt a lajbizsebben
  • Szegény vagyok
  • Szeretőt keresek
  • Üsse kõ, én nem törődöm a világgal
  • Vett a rózsám piros selyem viganót
"Szőke lány a rózsám, szőke lány,
Liliomszép arca halovány.
Aranyból van néki minden hajaszála,
Szebb lány a világon nincsen nála.
Menyecske lett már a szőke lány,
Rózsa virul most a szép arcán.
Ha leánynak szép volt, menyecskének még szebb,
A csókja is százszor édesebb

Nótái napjainkig népszerűek, olyan előadóművészek adták és adják elő, mint: Bessenyei Ferenc, Kalmár Magda, Palló Imre, Király Ernő, Győri Szabó József, Talabér Erzsébet, Lovay László. Cigányzenekarok is játszák (Déki Lakatos Sándor, Kállai Kis Ernő és Magyari Imre cigányzenekarai).

A legfrissebb feldolgozásokban is egy-egy dala felcsendül, pl. a Szélkiáltó együttes Magyar katonadalok és énekek a 20. századból című CD-jén az Írtam levelet a császárnak és a Mikor engem besoroztak.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése