Nyílt levél a Balaton Koncert Cigányzenekar Művészeti vezetőjének

Kedves Látó Úr!

Kérdésére, hogy mi a szándékom a zenekarral kapcsolatban, mivel levele szerint sem anyagi háttér, sem fellépések nincsenek: erre a válaszom a következő.

A komoly művészeti értékeket kínáló koncert költségvetése igen magas; a jegyárakat nem lehet magasra emelni,márpedig ez jelentős bevételkiesés,hiszen a legtöbb koncert költségvetésének fontos részét képezné-a jegyekből származó bevétel-pl. a teljesen üzleti alapon működő, legfeljebb szponzorokra számító rendezvényeknél,a jegyárak a teljes költségvetés 70%-át kellene, hogy elérje.
Általában, szóba sem jöhet az önkormányzatok támogatása sem. Az Önkormányzatok abban tudnának segíteni hogy a közterületeket vagy középületeket rendelkezésre bocsájtják. Pedig, megfontolhatnák, hogy ha minimalizáljuk a költségvetést, a legjobb esetben is 200.000ft bekerülési költségű rendezvényt kap a település és netán a parkolójegyekből stb. még némi pénzhez is jut.

Nekem, a láthatóan szaporodó vészjelek láttán újra kellett gondolni a zenekar színpadra helyezésének struktúráját,hiszen a kormány kultúrpolitikájából adódóan egyébként is hazárdjáték állami támogatásokra alapozni; ugyanakkor a létbizonytalanság folyamatos hangoztatása idővel aláássa a másik bevételi forrást is,hiszen ez nem épp a leghatásosabb üzenet a szponzorok felé, akik a bukástól félvén már az állami támogatásokhoz kötik az adományokat.
-Az állami résztámogatások mértékének ismerete nélkül szinte lehetetlen a szponzorokkal tárgyalni és érdemi szerződést kötni.,lehetetlen a koncertek nagyságát,az előadások számát,helyszínét megtervezni;s képtelenség lekötni a művészeket s a koncertet kiszolgáló infrastruktúrát.Gondot okoz az is,hogy egyediségünk, besorolhatatlanságunk miatt a hagyományos és más műfajoknál jól bevált marketingstratégiák sorra csődöt mondhatnak,hiszen igazán sem gazdasági, sem politikai érdek nem kapcsolható előadásainkhoz.
-Mivel az állam még ma sem tervezte be Magyarország hozományának a fennmaradhatóságát,ily módon biztosítva egy stabil összeget,amelyre lehetne építeni a szervezés során,pénzügyi nehézségek nélkül.
A Nemzeti Kulturális Alap és az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium közös pályázatán a Balaton régió területén lévő rendezvényeket automatikusan elutasítják, emellett régiós pályázatok közül már csak a minimum 20 millió forintos költségvetésű rendezvények indulhatnak.
Jelenleg két lehetőség közül választhatok.
Az egyik, hogy abbahagyom, s ölbe tett kézzel nézem, hogyan vész el a cigányzene, vagy megpróbálunk minimális költséggel minőséget adni.Áthidaló megoldásként ez utóbbit kell választani.
-Nem várható el egyetlen vállalkozástól, hogy az anyagilag veszteséges magaskultúrát finanszírozza. Az az állam dolga kellene, hogy legyen.
-Végül is ,"elfogadom a magyar kultúrpolitikát, mely szerint ami így is sikeres azt minek támogatni"!?
Valóban sikeres, de csak kevesek lelkében.

Egy cigányzenekari koncert sosem lesz magától életképes.
Az egész cigányzenész társadalom hasonló problémákkal küzd, hiszen az uniós és a hazai pályázati anomáliák ugyanúgy vonatkoznak rájuk is.

-Fel kell tehát tennünk a kérdést, hogy Magyarországnak szüksége van -e olyan civil kezdeményezésű koncertekre, fesztiválokra, mint a mienk.
Ha a válasz igen, akkor segítséget kérünk, hogy elkerüljük, hogy az elkövetkezendő időszak ne a "fesztiválcsődök" ideje legyen. Ezek az előadások ugyanis a kultúra terjesztése mellett pénzt is hoznak az országnak, adó és járulékok formájában, amit vissza lehetne fordítani a kultúrába.Nem beszélve a kulturális értékekről,hiszen "közönségnevelésre", a kevésbé népszerű ,de értékes műfajok bemutatására a legnagyszerűbb lehetőség lenne egy tömegeket megmozgató cigányzenekari fesztivál.
Az üzleti szempontú kultúrpolitika eredménye azonban csak a jól megtérülő popularitás rohamos terjedése lehet.Ám ez nem cél kellene hogy legyen, hanem eszköz.

Hát, ilyen egyszerű ez- kedves Zenész Urak!