Híres szerzők énekelnek – Nótatörténeti sorozat II. rész: Kubányi György (1897-1945)

Híres szerzők énekelnek – Nótatörténeti sorozat II. rész: Kubányi György (1897-1945)

Híres szerzők ritkán hallható vagy sokak által még soha nem hallott gramofonlemez-felvételeiből szemezgető sorozatom második részében Kubányi Györgyre emlékezzünk.

Kubányi kortársa Kalmár Tibornak, hozzá képest azonban egész életében színes, sokoldalúbb és mondhatni: bohém egyéniség, mely a szatmárnémeti iskolai és debreceni színészi tanulóévek után az operett budapesti színpadainak bonviván szerepeiben talál magára.

Színészi és rendezői képességeinek kiteljesedését, valamint országos ismertségét viszont nem az operettnek, hanem a hazai rádiózásnak köszönheti: a műsorok szerkesztésébe kezdettől fogva bekapcsolódik, népszínmű-előadásokat és nótaműsorokat rendez. A korabeli rádióműsorokat részletesen közlő Rádióélet és a Magyar Rádió Újság több életrajzi interjút és művészportrét közöl róla, valamint feleségéről, Bodán Margitról, akivel a népszínművek hasonlóan legendás művészpárosát alkotja a 20-as és 30-as években, mint Cselényi József Nagy Izabellával.

A Magyar Rádió a 30-as években kiemelkedő színvonalú műsorkínálattal rendelkezik, és ehhez Kubányi a hangjátékok, nép- és egyéb színművek és nótaműsorok szerkesztésén felül nótatörténeti sorozattal is hozzájárul: ő az első rádiós, aki átfogó, több részes sorozatot szerkeszt, bemutatva a régi nótaszerzők életét és munkásságát.

1929-ben induló szerzői pályája a rádiótól függetlenül is sikert hoz neki, azonban befutott nótaénekessé rádiós közvetítéseknek köszönhetően válik. A 30-as években mindennapos, hogy a rádió élő cigányzenét és magyar nótát közvetít szállodákból és kávéházakból, mindig másik helyről. Kubányi rádióénekesi pályája a Baross kávéházból indul. Kalmár Tiborral ellentétben, akinek nótáira és előadásmódjára főleg az elégia jellemző, Kubányi csak a humor, a tréfálkozó jókedv szerzője és előadója, ennélfogva főleg csak csárdásai ismertek (Haragszik a váci kapitány; Tulipános láda; Klárika; Aki a szerelmet tagadni meri; Tagadom, tagadom; Szép a rózsám, nincs hibája; Kis kendő, nagy kendő; Most kezdődik a tánc), hallgatói alig (pl. Sose kérdezd). Míg Kalmár Tibor főleg a saját hallgatóit énekli, addig Kubányi magától szinte semmit: ő népdalokat énekel szívesen, ez a műfaj áll hozzá legközelebb.

2 lemezfelvételét a Radiola Lemezgyár Csata utcai stúdiójában vették fel, de tucatnyi hanglemeze készült a Magyar Rádió 2-es stúdiójában, melyek Pátria címkével kerültek forgalomba a Kábelgyárból. Ezekből közlök 2, rá jellemző felvételt (Túl a Tiszán van egy város, Beregszász; kíséri Pertis Jenő cigányzenekarával, továbbá: Széles a Homoród vize, kíséri: Oláh Kálmán cigányzenekarával).

Kubányi György, a szatmári vasútállomás főnökének a pályaudvar épületében 1897-ben született fia évtizedekkel felesége előtt, ismeretlen helyen, háborús körülmények között hunyt el 48 éves korában.

Híres szerzők énekelnek – Nótatörténeti sorozat II. rész: Kubányi György (1897-1945)

Híres szerzők ritkán hallható vagy sokak által még soha nem hallott gramofonlemez-felvételeiből szemezgető sorozatom második részében Kubányi Györgyre emlékezzünk.

Kubányi kortársa Kalmár Tibornak, hozzá képest azonban egész életében színes, sokoldalúbb és mondhatni: bohém egyéniség, mely a szatmárnémeti iskolai és debreceni színészi tanulóévek után az operett budapesti színpadainak bonviván szerepeiben talál magára.

Színészi és rendezői képességeinek kiteljesedését, valamint országos ismertségét viszont nem az operettnek, hanem a hazai rádiózásnak köszönheti: a műsorok szerkesztésébe kezdettől fogva bekapcsolódik, népszínmű-előadásokat és nótaműsorokat rendez. A korabeli rádióműsorokat részletesen közlő Rádióélet és a Magyar Rádió Újság több életrajzi interjút és művészportrét közöl róla, valamint feleségéről, Bodán Margitról, akivel a népszínművek hasonlóan legendás művészpárosát alkotja a 20-as és 30-as években, mint Cselényi József Nagy Izabellával.

A Magyar Rádió a 30-as években kiemelkedő színvonalú műsorkínálattal rendelkezik, és ehhez Kubányi a hangjátékok, nép- és egyéb színművek és nótaműsorok szerkesztésén felül nótatörténeti sorozattal is hozzájárul: ő az első rádiós, aki átfogó, több részes sorozatot szerkeszt, bemutatva a régi nótaszerzők életét és munkásságát.

1929-ben induló szerzői pályája a rádiótól függetlenül is sikert hoz neki, azonban befutott nótaénekessé rádiós közvetítéseknek köszönhetően válik. A 30-as években mindennapos, hogy a rádió élő cigányzenét és magyar nótát közvetít szállodákból és kávéházakból, mindig másik helyről. Kubányi rádióénekesi pályája a Baross kávéházból indul. Kalmár Tiborral ellentétben, akinek nótáira és előadásmódjára főleg az elégia jellemző, Kubányi csak a humor, a tréfálkozó jókedv szerzője és előadója, ennélfogva főleg csak csárdásai ismertek (Haragszik a váci kapitány; Tulipános láda; Klárika; Aki a szerelmet tagadni meri; Tagadom, tagadom; Szép a rózsám, nincs hibája; Kis kendő, nagy kendő; Most kezdődik a tánc), hallgatói alig (pl. Sose kérdezd). Míg Kalmár Tibor főleg a saját hallgatóit énekli, addig Kubányi magától szinte semmit: ő népdalokat énekel szívesen, ez a műfaj áll hozzá legközelebb.

2 lemezfelvételét a Radiola Lemezgyár Csata utcai stúdiójában vették fel, de tucatnyi hanglemeze készült a Magyar Rádió 2-es stúdiójában, melyek Pátria címkével kerültek forgalomba a Kábelgyárból. Ezekből közlök 2, rá jellemző felvételt (Túl a Tiszán van egy város, Beregszász; kíséri Pertis Jenő cigányzenekarával, továbbá: Széles a Homoród vize, kíséri: Oláh Kálmán cigányzenekarával).

Kubányi György, a szatmári vasútállomás főnökének a pályaudvar épületében 1897-ben született fia évtizedekkel felesége előtt, ismeretlen helyen, háborús körülmények között hunyt el 48 éves korában.