olvsó

Kedves Olvasóink!

Liszt Ferenc így szólt a"czigányokról".

"Ha Radicsot hallom, szinte eltűnik a valóságos környezet. Az erdők illata csap meg, a források csörgedező zenéje és egy szív mélabús vallomása, mely szenved és ujjong - szinte egy időben.
Nézetem szerint, ehhez a zenéhez nem szabad hozzányúlni. Sőt, óvni kell a hivatásosok kontársága ellen.
Ezért hát becsüljék meg jobban a cigányzenészeket, hogy ne legyenek többé egyszerű szórakoztatók, akikkel ünnepségeik hangulatát emelik, vagy pezsgőzés közben a fülükbe húzatnak!
Ez a zene igazán van olyan szép, mint az Önök csipkéi, vagy hímzései. Miért nem becsülik meg jobban, miért nem szeretik ugyanúgy?"

2013. június 14., péntek

Lavotta Janos






 

Lavotta studierte in Preßburg und Budapest, wo er 1792 Theatermusikdirektor wurde. Später lebte er in Miskolc und reiste als Violinvirtuose durch Ungarn. Von 1802 bis 1804 war er Dirigent des Theaterorchester von Klausenburg. Seit 1816 lebte er als Musikalienhändler in Debrecen.
Lavotta zählt neben Antal Csermák und János Bihari zu den Hauptvertretern der Verbunkos-Musik. Neben Verbunkos komponierte er Polonaisen und Menuette für Streicher sowie Klavierwerke.
Der Komponist Ferenc Farkas setzte seinem Landsmann 1967 mit seiner "Lavottiana" für Bläserquintett ein musikalisches Denkmal.


1764. július 5-én született Pusztafödémesen. Édesapja hivatalnok volt Pozsonyban, majd Budán. Nagyszombatban, majd Pozsonyban tanult, ez utóbbi helyen jogi tanulmányokba kezdett. 1786-ban Pestre került, ahol folytatta jogi tanulmányait. Zenetanárai Hossza Ferenc, Glanz és Zistler voltak. Első kompozíciója még Nagyszombatban keletkezett Rhetorica címmel. Katonaévei után Bécsbe ment, azután Fraknóra, végül Pestre. Hivatalnok lett a kancelláriánál 1791-ig, majd Zichy Károly fiainak nevelője volt. Ezután döntött végérvényesen a zenei pálya mellett, s 1792-93-ban a pest-budai magyar színjátszó társaság muzsika-direktoraként működött. 1797-99-ig Miskolcon tartózkodott. 1802-04-ben a kolozsvári színtársulatnál karnagy volt. Ettől kezdve 1816-ig sorra járta a nemesi kúriákat, vándoréletet élt. 1816-ban zongorát és hegedűt oktatott, majd Debrecenben zeneműboltot nyitott. 1817-től kezdve betegsége mindinkább elhatalmasodott rajta. Újabb vándorévek után 1820-ban Tállyán telepedett le, és ott is hunyt el 1820. augusztus 11-én.
Lavotta a verbunkos delelő korszakának egyik kiváló képviselője. Művelt muzsikus, a nyugati kultúra hatása művein is fokozottan érződik. Az elsők között tett kísérletet a verbunkosstílus programatikus és ciklikus feldolgozására


Művei

  • Rhetorica
  • Nobilium Hungariae Insurgentium Nota Insurrectionalis Hungarica (1797, 18 darabból álló ciklus)
  • Ábrándok (Szigetvár ostroma; Az égi háború)
  • Verbunkosok gyűjteménye
  • Egyéb kéziratok (német táncok, menüettek, kontratáncok és polonaise-ek)

 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése