olvsó
Kedves Olvasóink!
Liszt Ferenc így szólt a"czigányokról".
"Ha Radicsot hallom, szinte eltűnik a valóságos környezet. Az erdők illata csap meg, a források csörgedező zenéje és egy szív mélabús vallomása, mely szenved és ujjong - szinte egy időben.
Nézetem szerint, ehhez a zenéhez nem szabad hozzányúlni. Sőt, óvni kell a hivatásosok kontársága ellen.
Ezért hát becsüljék meg jobban a cigányzenészeket, hogy ne legyenek többé egyszerű szórakoztatók, akikkel ünnepségeik hangulatát emelik, vagy pezsgőzés közben a fülükbe húzatnak!
Ez a zene igazán van olyan szép, mint az Önök csipkéi, vagy hímzései. Miért nem becsülik meg jobban, miért nem szeretik ugyanúgy?"
Liszt Ferenc így szólt a"czigányokról".
"Ha Radicsot hallom, szinte eltűnik a valóságos környezet. Az erdők illata csap meg, a források csörgedező zenéje és egy szív mélabús vallomása, mely szenved és ujjong - szinte egy időben.
Nézetem szerint, ehhez a zenéhez nem szabad hozzányúlni. Sőt, óvni kell a hivatásosok kontársága ellen.
Ezért hát becsüljék meg jobban a cigányzenészeket, hogy ne legyenek többé egyszerű szórakoztatók, akikkel ünnepségeik hangulatát emelik, vagy pezsgőzés közben a fülükbe húzatnak!
Ez a zene igazán van olyan szép, mint az Önök csipkéi, vagy hímzései. Miért nem becsülik meg jobban, miért nem szeretik ugyanúgy?"
2013. június 18., kedd
2013. június 16., vasárnap
2013. június 14., péntek
Lavotta Janos
Lavotta studierte in Preßburg und Budapest, wo er 1792 Theatermusikdirektor wurde. Später lebte er in Miskolc und reiste als Violinvirtuose durch Ungarn. Von 1802 bis 1804 war er Dirigent des Theaterorchester von Klausenburg. Seit 1816 lebte er als Musikalienhändler in Debrecen.
Lavotta zählt neben Antal Csermák und János Bihari zu den Hauptvertretern der Verbunkos-Musik. Neben Verbunkos komponierte er Polonaisen und Menuette für Streicher sowie Klavierwerke.
Der Komponist Ferenc Farkas setzte seinem Landsmann 1967 mit seiner "Lavottiana" für Bläserquintett ein musikalisches Denkmal.
1764. július 5-én született Pusztafödémesen. Édesapja hivatalnok volt Pozsonyban, majd Budán. Nagyszombatban, majd Pozsonyban tanult, ez utóbbi helyen jogi tanulmányokba kezdett. 1786-ban Pestre került, ahol folytatta jogi tanulmányait. Zenetanárai Hossza Ferenc, Glanz és Zistler voltak. Első kompozíciója még Nagyszombatban keletkezett Rhetorica címmel. Katonaévei után Bécsbe ment, azután Fraknóra, végül Pestre. Hivatalnok lett a kancelláriánál 1791-ig, majd Zichy Károly fiainak nevelője volt. Ezután döntött végérvényesen a zenei pálya mellett, s 1792-93-ban a pest-budai magyar színjátszó társaság muzsika-direktoraként működött. 1797-99-ig Miskolcon tartózkodott. 1802-04-ben a kolozsvári színtársulatnál karnagy volt. Ettől kezdve 1816-ig sorra járta a nemesi kúriákat, vándoréletet élt. 1816-ban zongorát és hegedűt oktatott, majd Debrecenben zeneműboltot nyitott. 1817-től kezdve betegsége mindinkább elhatalmasodott rajta. Újabb vándorévek után 1820-ban Tállyán telepedett le, és ott is hunyt el 1820. augusztus 11-én.
Lavotta a verbunkos delelő korszakának egyik kiváló képviselője. Művelt muzsikus, a nyugati kultúra hatása művein is fokozottan érződik. Az elsők között tett kísérletet a verbunkosstílus programatikus és ciklikus feldolgozására
Művei
- Rhetorica
- Nobilium Hungariae Insurgentium Nota Insurrectionalis Hungarica (1797, 18 darabból álló ciklus)
- Ábrándok (Szigetvár ostroma; Az égi háború)
- Verbunkosok gyűjteménye
- Egyéb kéziratok (német táncok, menüettek, kontratáncok és polonaise-ek)
AZ ANNA-BÁL PRÍMÁSVERSENYE -Felhivas!!!!!!!!
Lavotta János emlékére
2013. július 16–17.

A balatonfüredi Anna-bál mindig is az
ország legelőkelőbb báljai közé tartozott, ahol a haza legjelesebb
művészei, közéleti szereplői nyaranként találkoztak. Milyen más közeg
illene jobban a nagy múltú cigányprímások és minden második évben a
hagyományos népzenészek bemutatkozásához, mint az Anna-bálra készülő
Balatonfüred, amely a magyar múlt egyik legprosperálóbb időszakát, a
nemzeti ébredés korszakát idézi meg.
Ebből a gondolatból kiindulva a
Balatonfüredi Önkormányzat és a Hagyományok Háza a 2013-ban
megrendezendő Anna-bál kísérőrendezvényeként prímásversenyt hirdet
magyar népies műzenét játszó hegedűsök számára.
Pályázhat minden, a
klasszikus cigányzenei hagyományt művelő hegedűs, aki a verseny napjáig
betöltötte a 16. életévét, de még nem múlt 35.
A nyilvános színpadi versenyt a
balatonfüredi Anna-bál előtti héten a keddi és a szerdai napokon
tartjuk. A zsűri tagjai a magyar népies műzene elismert szakemberei (Radics Ferenc (Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt) a Magyar Állami Népi Együttes zenekarvezető prímása, az 1992-es prímásverseny és a 2000-ben megrendezett Országos Aranyvonó Párbaj győztese, Buffó Rigó Sándor (Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt) a 100 Tagú Cigányzenekar elnöke, Puka Károly (Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt) az 1984-es cigányprímás verseny győztese és Sánta Ferenc Kossuth- és Liszt-díjas hegedűművész, a Magyar Nemzeti Cigányzenekar művészeti vezetője).
A versenyen minden prímásnak két
versenyszámot kell előadnia, egy kötelezőt és egy szabadon
választottat, egyenként 5-5 perc időtartamban.
A kötelező versenyszámban a következő művekből lehet válogatni:
Bihari János: Primatiális lassú magyar és friss
Bihari János: Sarkantyús verbunk és friss
Csermák Antal: A-dúr verbunk és friss
Lavotta János: Szerenád és friss
Rózsavölgyi Márk: I. Magyar körtánc
Szentirmay Elemér: Emlékezés Bihari Jánosra
A szabadon választott műsorszámban a
versenyző az általa legkedveltebb – de kötelezően magyar szerzők
műveiből kiválogatott – nótacsokrot adja elő.
Kísérőzenekarról a verseny szervezői gondoskodnak.
Az elbírálás során kiemelt szempontnak
számít a dallamválogatás zeneesztétikai értéke, a bemutatott dallamok
stílushű előadásmódja, illetve az előadó egyéni, művészi kisugárzása. A
zsűri egy alapszintű követelményrendszer mentén (a játék ritmikai,
intonációs jellemzői, stílusismeret, hagyományhűség) választja ki a
győztest és a gálaműsor fellépőit. Az első díj egymillió forint, a
második díj ötszázezer, a harmadik díj háromszázezer forint, a
különdíjasok pedig tárgyjutalomban részesülnek.
Szerda este a legjobb produkciókból és
meghívott előadók műsorszámaiból szerkesztett gálakoncertet rendezünk a
Gyógy téren, a Nagyszínpadon.
A versenyre a jelentkezési lap kitöltésével, valamint a versenyzőről készült videofelvétellel vagy internetes videomegosztóra (pl. youtube) feltöltött mozgókép linkjének csatolásával lehet jelentkezni. A
jelentkezési lapokat a demóanyaggal együtt az alábbi e-mail címre vagy
postán visszaküldve a következő címre várjuk 2013. július 5-ig:
postacím: „AZ ANNA-BÁL PRÍMÁSVERSENYE”, Hagyományok Háza, 1251 Budapest, Postafiók 23.
Bővebb információ:
(+36-1) 225-6064
2013. június 13., csütörtök
2013. június 8., szombat
2013. június 2., vasárnap
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)