A Csak egy kislány van a világon 1929-ben készült magyar film, az egyik első magyar hangosfilm, illetve egyike az utolsó hazai némafilmeknek is, mert eredetileg hang nélkül készült. Úgy lett belőle hangosfilm, hogy alkotói egy napra kölcsön tudták venni egy éppen Budapesten forgató amerikai vállalat, a Fox Movietone News berendezését. Mivel Jávor Pál éppen be volt rekedve, helyette a kamera látószögén kívül álló Fekete Pál énekelt (a szinkront ekkor még nem tudták megoldani technikailag). Címét a népszerű népiesült műdal kezdősorából kölcsönözték. Készültét néha 1930-ra dátumozzák, mert abban az évben mutatták be (május 12-én).
A Gaál Béla rendezte film hozta meg a hazai filmes hírnevet a főszereplőknek, a fiatal Jávor Pálnak, illetve a később igazi világsztárrá váló, ekkor 17 éves Eggerth Mártának, aki Katinka szerepét játszotta. Másik partnere a filmben Vándory Gusztáv volt.
Szentirmay Elemér (Németh János) 1836. november 9-én született Horpácson. A zeneszerző tanulmányait Székesfejérvárt és Pesten végezte. 1854 – 62 között Nagylángon, Nagycenken, majd Adonyban volt gazdatiszt a Zichy, illetve a Széchényi család birtokán. Később Alsószentiványon gazdálkodott, ahol szoros barátság alakult ki közte és Vajda János között. 1861-ben esküdtnek választották Fehérmegyében, majd nemsokára szolgabíró lett. Miután lemondott hivataláról, szendványi birtokára vonult, ahol gazdálkodás mellett irodalommal és zenével foglalkozott. 1865-től biztosítási tisztviselőként dolgozott Pesten.
Szentirmay-t a 19. századi csárdás és népies műdalirodalom egyik legszínvonalasabb képviselőjének tartják. Már az 50-es évek elejétől foglalkozott zeneszerzéssel - csárdásai, dalai idővel egyre nagyobb számban jelentek meg. Elsősorban népszínmű-dalbetéteket komponált. Bejárta az ország különböző vidékeit, megismerkedett a magyar népdalokkal, s tehetségét újabbak szerzésére és terjesztésére áldozta. Az évek során több mint másfél száz dala jelent meg nyomtatásban, melyek közül számos még most is él a nép ajkán, szerepel népszínművekben, hangversenyeken. Legismertebbek: Csak egy szép lány, Ne menj el, Plevna nóta, Is-is-is, Jaj de édes, Ez a kis lány azt hiszi. A népszínművek közül pedig az ő nevéhez köthetők: A falu rossza (Erkel Elekkel együtt, 1875), Sárga csikó (1876), Piros bugyelláris (1878); Nótás Kata (1879), Az öregbéres (1881) és A vadgalamb (1885) dalai.
A népszerű művész a magyar zenei élet más területein is tevékenykedett. A 80-as években sokáig az Országos Dalárdaegyesület alelnöke volt. Emellett irodalommal is foglalkozott - beszédei, cikkei, lírai költeményei, népdalai és tárcái a Szépirodalmi Közlönyben, a Nagyvilágban, a Hölgyfutárban, a Fővárosi Lapokban, a Képes Világban és a Családi Körben láttak napvilágot, de írt a Divatcsarnokba, Nefelejtsbe és a Lisznyai-Albumba is. Költeményei közül többet idegen nyelvre is lefordítottak, melyek a Namenlose Blätterben (Berlin, 1880.), a new yorki The Reeportban (1892.) jelentek meg.
Sok éves munka után 1903-ban Szentirmay Elemér visszavonult Cinkocára. A neves zeneszerző 1908. október 3-án hunyt el.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése