2013. december 27., péntek
2013. december 24., kedd
2013. november 30., szombat
2013. november 24., vasárnap
2013. október 13., vasárnap
2013. szeptember 26., csütörtök
Dankó Pistára emlékeznek Szegeden
Dankó Pistára, a talán leghíresebb nótaköltőre emlékeznek születésének 155. évfordulóján szombaton Szegeden. Az esten a muzsikus 2012-ben restaurált legendás hegedűjét is megszólaltatják.
Az emlékest programja a szegedi Stefánián álló Dankó Pista-szobor megkoszorúzásával kezdődik. Margó Ede 1912-ben emelt alkotásánál a zenész alakját Keller Péter idézi fel, aki a több Dankó-nóta szövegét is jegyző Gárdonyi Géza dédunokája. Ezt követően néhány lépéssel arrébb a nótaszövegek egy másik írójáról, Pósa Lajosról is megemlékeznek, az ő emléktáblája a Szegedi Nemzeti Színház előcsarnokában található – tájékoztatták a szervezők az MTI-t.
A szegedi Vármúzeumban Apró Ferenc művelődéstörténész beszél a mintegy négyszáz önálló nótát, emellett több népszínmű zenéjét szerző Dankó Pistáról, egykori támogatóira, barátaira – Zsótér Andorra, Gárdonyi Gézára, Pósa Lajosra – pedig utódaik emlékeznek.
Az emlékesten természetesen Dankó-nóták is felcsendülnek Kurina Irén, Kismárton Ilona, Gyimesi Kálmán, Bátki Fazekas Zoltán és Szegedi Papp Lajos tolmácsolásában, őket Báder Béla és cigányzenekara kíséri Kecskés Sándor prímás vezetésével. Az est fénypontját azonban minden bizonnyal azok a dalok jelentik, amelyeket Dankó Pista hegedűjével Lakatos György prímás kísér.
A különleges hegedű, amelyen Dankó Pista neve olvasható, Schunda Vencel hangszergyáros budapesti műhelyében készült 1890-ben. Schunda Vencel gyárából elsősorban népi hangszerek kerültek ki, de nevéhez fűződik a pedálos cimbalom szabadalma is.
A hangszer 1891-ben került Dankó Pistához, aki aradi koncertkörútján játszott rajta. A koncertek után Nikolits Döme aradi ügyvéd szerezte meg, később a Dugonics Társaságnak ajándékozta a nagy jelentőségű hangszert. A hegedű 1929-ben jutott a Móra Ferenc Múzeum tulajdonába, és azóta is a néprajzi gyűjtemény különleges darabja, restaurálására 2012-ben kerülhetett sor.
Forrás: MTI
2013. szeptember 9., hétfő
2013. augusztus 29., csütörtök
2013. július 19., péntek
2013. június 18., kedd
2013. június 16., vasárnap
2013. június 14., péntek
Lavotta Janos
Lavotta studierte in Preßburg und Budapest, wo er 1792 Theatermusikdirektor wurde. Später lebte er in Miskolc und reiste als Violinvirtuose durch Ungarn. Von 1802 bis 1804 war er Dirigent des Theaterorchester von Klausenburg. Seit 1816 lebte er als Musikalienhändler in Debrecen.
Lavotta zählt neben Antal Csermák und János Bihari zu den Hauptvertretern der Verbunkos-Musik. Neben Verbunkos komponierte er Polonaisen und Menuette für Streicher sowie Klavierwerke.
Der Komponist Ferenc Farkas setzte seinem Landsmann 1967 mit seiner "Lavottiana" für Bläserquintett ein musikalisches Denkmal.
1764. július 5-én született Pusztafödémesen. Édesapja hivatalnok volt Pozsonyban, majd Budán. Nagyszombatban, majd Pozsonyban tanult, ez utóbbi helyen jogi tanulmányokba kezdett. 1786-ban Pestre került, ahol folytatta jogi tanulmányait. Zenetanárai Hossza Ferenc, Glanz és Zistler voltak. Első kompozíciója még Nagyszombatban keletkezett Rhetorica címmel. Katonaévei után Bécsbe ment, azután Fraknóra, végül Pestre. Hivatalnok lett a kancelláriánál 1791-ig, majd Zichy Károly fiainak nevelője volt. Ezután döntött végérvényesen a zenei pálya mellett, s 1792-93-ban a pest-budai magyar színjátszó társaság muzsika-direktoraként működött. 1797-99-ig Miskolcon tartózkodott. 1802-04-ben a kolozsvári színtársulatnál karnagy volt. Ettől kezdve 1816-ig sorra járta a nemesi kúriákat, vándoréletet élt. 1816-ban zongorát és hegedűt oktatott, majd Debrecenben zeneműboltot nyitott. 1817-től kezdve betegsége mindinkább elhatalmasodott rajta. Újabb vándorévek után 1820-ban Tállyán telepedett le, és ott is hunyt el 1820. augusztus 11-én.
Lavotta a verbunkos delelő korszakának egyik kiváló képviselője. Művelt muzsikus, a nyugati kultúra hatása művein is fokozottan érződik. Az elsők között tett kísérletet a verbunkosstílus programatikus és ciklikus feldolgozására
Művei
- Rhetorica
- Nobilium Hungariae Insurgentium Nota Insurrectionalis Hungarica (1797, 18 darabból álló ciklus)
- Ábrándok (Szigetvár ostroma; Az égi háború)
- Verbunkosok gyűjteménye
- Egyéb kéziratok (német táncok, menüettek, kontratáncok és polonaise-ek)
AZ ANNA-BÁL PRÍMÁSVERSENYE -Felhivas!!!!!!!!
Lavotta János emlékére
2013. július 16–17.
A balatonfüredi Anna-bál mindig is az
ország legelőkelőbb báljai közé tartozott, ahol a haza legjelesebb
művészei, közéleti szereplői nyaranként találkoztak. Milyen más közeg
illene jobban a nagy múltú cigányprímások és minden második évben a
hagyományos népzenészek bemutatkozásához, mint az Anna-bálra készülő
Balatonfüred, amely a magyar múlt egyik legprosperálóbb időszakát, a
nemzeti ébredés korszakát idézi meg.
Ebből a gondolatból kiindulva a
Balatonfüredi Önkormányzat és a Hagyományok Háza a 2013-ban
megrendezendő Anna-bál kísérőrendezvényeként prímásversenyt hirdet
magyar népies műzenét játszó hegedűsök számára.
Pályázhat minden, a
klasszikus cigányzenei hagyományt művelő hegedűs, aki a verseny napjáig
betöltötte a 16. életévét, de még nem múlt 35.
A nyilvános színpadi versenyt a
balatonfüredi Anna-bál előtti héten a keddi és a szerdai napokon
tartjuk. A zsűri tagjai a magyar népies műzene elismert szakemberei (Radics Ferenc (Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt) a Magyar Állami Népi Együttes zenekarvezető prímása, az 1992-es prímásverseny és a 2000-ben megrendezett Országos Aranyvonó Párbaj győztese, Buffó Rigó Sándor (Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt) a 100 Tagú Cigányzenekar elnöke, Puka Károly (Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt) az 1984-es cigányprímás verseny győztese és Sánta Ferenc Kossuth- és Liszt-díjas hegedűművész, a Magyar Nemzeti Cigányzenekar művészeti vezetője).
A versenyen minden prímásnak két
versenyszámot kell előadnia, egy kötelezőt és egy szabadon
választottat, egyenként 5-5 perc időtartamban.
A kötelező versenyszámban a következő művekből lehet válogatni:
Bihari János: Primatiális lassú magyar és friss
Bihari János: Sarkantyús verbunk és friss
Csermák Antal: A-dúr verbunk és friss
Lavotta János: Szerenád és friss
Rózsavölgyi Márk: I. Magyar körtánc
Szentirmay Elemér: Emlékezés Bihari Jánosra
A szabadon választott műsorszámban a
versenyző az általa legkedveltebb – de kötelezően magyar szerzők
műveiből kiválogatott – nótacsokrot adja elő.
Kísérőzenekarról a verseny szervezői gondoskodnak.
Az elbírálás során kiemelt szempontnak
számít a dallamválogatás zeneesztétikai értéke, a bemutatott dallamok
stílushű előadásmódja, illetve az előadó egyéni, művészi kisugárzása. A
zsűri egy alapszintű követelményrendszer mentén (a játék ritmikai,
intonációs jellemzői, stílusismeret, hagyományhűség) választja ki a
győztest és a gálaműsor fellépőit. Az első díj egymillió forint, a
második díj ötszázezer, a harmadik díj háromszázezer forint, a
különdíjasok pedig tárgyjutalomban részesülnek.
Szerda este a legjobb produkciókból és
meghívott előadók műsorszámaiból szerkesztett gálakoncertet rendezünk a
Gyógy téren, a Nagyszínpadon.
A versenyre a jelentkezési lap kitöltésével, valamint a versenyzőről készült videofelvétellel vagy internetes videomegosztóra (pl. youtube) feltöltött mozgókép linkjének csatolásával lehet jelentkezni. A
jelentkezési lapokat a demóanyaggal együtt az alábbi e-mail címre vagy
postán visszaküldve a következő címre várjuk 2013. július 5-ig:
postacím: „AZ ANNA-BÁL PRÍMÁSVERSENYE”, Hagyományok Háza, 1251 Budapest, Postafiók 23.
Bővebb információ:
(+36-1) 225-6064
2013. június 13., csütörtök
2013. június 8., szombat
2013. június 2., vasárnap
2013. május 20., hétfő
Cserfaerdő újra zöldül - Csárdáscsokor - 100 tagú Cigányzenekar Kis Együttese
Ezt a notat imadott batyam, a nehai Szabo doktor emlekere ajanlom, nagyon szerette ezt a notat.
2013. május 18., szombat
Kovács Apollónia - Nem szeretem az uramat
Kedves Olvasoim!
Az alabbi gyönyörü notacsokorral kivanok mindannyiuknak kellemes Pünkösdi ünnepeket.Szabo Piroska
Az alabbi gyönyörü notacsokorral kivanok mindannyiuknak kellemes Pünkösdi ünnepeket.Szabo Piroska
2013. április 10., szerda
2013. április 9., kedd
2013. március 24., vasárnap
2013. március 22., péntek
2013. március 18., hétfő
2013. március 17., vasárnap
2013. március 15., péntek
ének: Kalmár Pál, kisér: Magyari Imre és cigányzenekara, Odeon 1938 Kossuth Lajos azt üzente
A gyermekek egyszer nagy emberekké válnak
azoknak a nagy embereknek a hatására,
kik példaként előttük álltak.
azoknak a nagy embereknek a hatására,
kik példaként előttük álltak.
2013. március 6., szerda
Kovács Apollónia szerepei Nagyváradon
Kovács Apollónia 1949-1961 között a Nagyváradi Állami Színház tagja volt. Színésznőként több szerepet kapott,de az operett vagy a nóta szerepei voltak sikeresek.Nagyon szép nő volt Pollika(Polli) aki meghódította a nagyváradi férfiak szívét. Barca István fedezte fel és hozta Nagyváradra.1961-ben Magyarországra költözött és férjhez ment Grabócz zeneszerzőhöz és elindult el a világhírnév felé. Honnan ismerem ezeket az adatokat? Az egyik bejegyzésből :
Kovács Apollónia (1926-2012) a magyar és cigány nóta
királynője 1949 és 1961 között a nagyváradi Állami Színház tagja
volt.Számos szerepben bemutatta a tehetségét,de legnagyobb sikereket az
éneklésben aratta.Már az első szerepeiben a nagyváradi közönség szívébe
zárta Pollikát , mert így becézték Nagyváradon.Kivételes hangjával
meghódította a közönséget Nagyváradon és Erdélyben.Aki hallgatta őt nem
tudja elfelejteni.A Nagyváradi Állami Színház sok helyen lépett fel és
így Kovács Apollóniát sok helyen megismerték és megszerették.Azt mondták
róla hogy nem felejtette el milyen szegény sorsból jött és mindenkin
segített ,ha tudott.Az egyik beszámoló így hangzik:
Ez csak egy történet a sok közül Kovács Apollóniáról.Milyen volt a színházban? Jó volna megkérdezni azokat akik nézhették és hallhatták.Jó volna elolvasni a kritikákat is.A nemrég ketté vált Állami Színház magyar Szigligeti Ede Társulat honlapján található néhány régi fotó és az évadok összefoglalója.A Nagyváradi Állami Színház fellépett a hegyközcsatári művelődésház átadásán hatalmas sikerrel.Mi történt az előadás után?”Éles tanító úrtól tudtam meg egykor azt is, hogy két hatalmas súlyos faláda érkezett a fellépését követően a községházához. Felajánlás volt ez részéről a falu amatőr színjátszó társulata javára, akik a Moliere: A fösvény c. darabját készültek épen előadni. Panaszolták a művésznőnek, hogy nem tudják honnan vesznek a darabhoz ruhákat, néhány napra megérkezett a két láda. Ez volt Kovács Apollónia.”Forrás : Facebook
Kovács Apollónia több neves nagyváradi színészekkel és színésznőkkel játszott együtt.Csak néhány név (ha érdekli, kattintson a névre) : Gulácsy Albert,Cseke Sándor,Halasi Gyula,Dukász Anna,Szögi Arany, Mogyoróssy Gyõzõ, Szokolay Zsuzsa,Rádai Imre, Mogyoróssy István, Gábor Katalin, Mátrai Rózsi,Bencze Ferenc,Solti Miklós, Belényi Ferenc,Papp Magda, Ferenczy Annamária,Ihász Aladár, Tóth Kovács Ilona,Révi Monosi Bea,stb.
http://youtu.be/Zy4MILoVSuE
Kovács Apollónia(1926-2012) a nagyváradi színházban(1940-1961)
Kovács Apollónia (1926-2012) a magyar és cigány nóta királynője 1949 és 1961 között a nagyváradi Állami Színház tagja volt.Számos szerepben bemutatta a tehetségét,de legnagyobb sikereket az éneklésben aratta.Már az első szerepeiben a nagyváradi közönség szívébe zárta Pollikát , mert így becézték Nagyváradon.Kivételes hangjával meghódította a közönséget Nagyváradon és Erdélyben.Aki hallgatta őt nem tudja elfelejteni.A Nagyváradi Állami Színház sok helyen lépett fel és így Kovács Apollóniát sok helyen megismerték és megszerették.Azt mondták róla hogy nem felejtette el milyen szegény sorsból jött és mindenkin segített ,ha tudott.Az egyik beszámoló így hangzik:
Ez csak egy történet a sok közül Kovács Apollóniáról.Milyen volt a színházban? Jó volna megkérdezni azokat akik nézhették és hallhatták.Jó volna elolvasni a kritikákat is.A nemrég ketté vált Állami Színház magyar Szigligeti Ede Társulat honlapján található néhány régi fotó és az évadok összefoglalója.A Nagyváradi Állami Színház fellépett a hegyközcsatári művelődésház átadásán hatalmas sikerrel.Mi történt az előadás után?"Éles tanító úrtól tudtam meg egykor azt is, hogy két hatalmas súlyos faláda érkezett a fellépését követően a községházához. Felajánlás volt ez részéről a falu amatőr színjátszó társulata javára, akik a Moliere: A fösvény c. darabját készültek épen előadni. Panaszolták a művésznőnek, hogy nem tudják honnan vesznek a darabhoz ruhákat, néhány napra megérkezett a két láda. Ez volt Kovács Apollónia."Forrás : Facebook
Kovács Apollónia több neves nagyváradi színészekkel és színésznőkkel játszott együtt.Csak néhány név (ha érdekli, kattintson a névre) : Gulácsy Albert,Cseke Sándor,Halasi Gyula,Dukász Anna,Szögi Arany, Mogyoróssy Gyõzõ, Szokolay Zsuzsa,Rádai Imre, Mogyoróssy István, Gábor Katalin,Mátrai Rózsi,Bencze Ferenc,Solti Miklós, Belényi Ferenc,Papp Magda, Ferenczy Annamária,Ihász Aladár, Tóth Kovács Ilona,Révi Monosi Bea,stb.
| Kovács Apollónia |
| színművész |
Születési helye, ideje: Vulkán, 1926. szeptember 20. „1949–1961 között a Nagyváradi Állami Színházban játszott. 1961-tõl Budapesten él és magyar cigánydalokat ad elő. Nemcsak előadja, hanem gyűjti is a dalokat, illetve egyes dalokat ő fordított le magyar nyelvre.” (In.: Magyar Színházművészeti Lexikon, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1994) |
| Díjak |
2007-ben a népi kultúra és népdalkincs ápolásáért, illetve előadóművésze elismeréseként a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjével tüntették ki. |
Kovács Apollónia és Bangó Margit között viszály volt?
2013. Január 14.
Hozzászólás
Sokat beszéltek arról,hogy Kovács Apollónia ás Bangó Margit között több évtizedes viszály volt.Ebben az esetben igaz volt az a mondás,hogy: Nem zörög a haraszt, ha….Bangó Margit felfedte a titkot és a Kiskegyednek elmondta a saját verzióját, mely szerint igaz volt a hír.Köztük volt egy ellentét,mely majdnem Polika haláláig tartott.Milyen nagy vesztesség az,hogy nem hallhatjuk Kovács Apollónia személyes véleményét.Jelképes trónja üres maradt.Bangó Margit lesz az utód?Nem tudom,de én mind a kettőt kedvelem.A Dankó Rádióban többször lehet hallgatni őket.Soknak nem tetszik ez a bulvár hír,mert megsértheti Kovács Apollónia emlékét.Van igazuk,de több újságban megjelent .A Kiskegyed cikkben tetszik a következő rész,melyben rendezik a helyzetet.Ezt mondta Bangó Margit Kovács Apollóniának:
„Drága Pólika! Nagyon tisztellek téged! A családunkban istenként emlegetik a nevedet, amióta az eszemet tudom. Hidd el, hogy azt a babért, amit te már learattál, én soha nem veszem el tőled. De te sem tudod elvenni tőlem, amit a Jóistentől kaptam.”A cikk így kezdődik :
Kovács Apollónia már ünnepelt sztár volt, amikor az ifjú Bangó Margit csillaga is kezdett felragyogni. A magyar nóta nemrég elhunyt koronázatlan királynője mégis sokáig úgy viselkedett az utóddal, mint aki félti a trónját.Teljes cikk : www.kiskegyed.hu
Forrás : kisalfold.hu
Forrás : mulatos.network.hu
Egy régi felvételen együtt énekel Kovács Apollónia és Bangó Margit. Elnézést a gyenge minőségért ‘
2013. január 25., péntek
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)