olvsó

Kedves Olvasóink!

Liszt Ferenc így szólt a"czigányokról".

"Ha Radicsot hallom, szinte eltűnik a valóságos környezet. Az erdők illata csap meg, a források csörgedező zenéje és egy szív mélabús vallomása, mely szenved és ujjong - szinte egy időben.
Nézetem szerint, ehhez a zenéhez nem szabad hozzányúlni. Sőt, óvni kell a hivatásosok kontársága ellen.
Ezért hát becsüljék meg jobban a cigányzenészeket, hogy ne legyenek többé egyszerű szórakoztatók, akikkel ünnepségeik hangulatát emelik, vagy pezsgőzés közben a fülükbe húzatnak!
Ez a zene igazán van olyan szép, mint az Önök csipkéi, vagy hímzései. Miért nem becsülik meg jobban, miért nem szeretik ugyanúgy?"

2010. szeptember 9., csütörtök

Miért a magyar nemzet hozománya a cigányzene?



Kedves olvasóink!

Szeretettel köszöntöm Önöket!

A történeti áttekintés folytatásaként a verbunkosról írok ma.

A XVIII.-XIX. század magyar tánczenéje a verbunkos, a cigánybandák végleges kialakulásának és a cigányzene kifejlődésének s egyben diadalra jutásának is nagy korszaka.
A verbunkos kompozíciókkal már kielemezhetők azok a hagyományos és újabb eszközök-főleg dallamkezelési és harmonizálási eljárások-, amelyek cigányzenekarok improvizáló eszköztárát napjainkig meghatározzák.
Az 1820-as években sok magyar és idegen -szerző neve bukkan fel, de csak négynek a nevét tartották számon, akik egyben hegedű virtuózok voltak: Csernák Antal(1774-1822),Lavotta János(1764-1820),Bihari János(1764-1827),Rózsavölgyi Márk(1789-1848).
Négyük közül, a kottát nem ismerő Bihari volt a legnépszerűbb.Cigányprímásként a magyar zenei hagyományt minden verbunkos szerzőnél jobban ismerte,öttagú együttesének élén ő játszotta a leghatásosabban a kuruc szabadságharcok idejére emlékeztető dallamokat. Az 1848-as évekre kialakult a máig érvényes cigányzenekari stílus.
Liszt Ferenc volt az első, aki zeneszerzőként is nagyra tartotta a cigányzenészek improvizáló tehetségét és virtuozitását.Magyar rabszódiái jól kifejezik,mennyire megértette a cigány zenélés lényegét.A 20.században többnyire már nincs szükségük a cigányzenekaroknak nem cigány betanítóra. A legjobbak, csekély kivétellel jó kottaolvasók; emellett megfelelő számban állnak rendelkezésre kitűnő "cigány karmesterek "is. Önmagára adó mai cigányzenekar arra büszke,hogy a kottából megtanult darabokat kotta nélkül, de kotta-hű pontossággal adja elő. A zenekar minőségét mindenek előtt a prímás rátermettsége és játéka határozza meg, de fontos szempont az, hogy milyen minőséget adnak ehhez a tag emberek.

-Bihari óta minden nemzedéknek van néhány kiemelkedő tehetségű cigányprímása . A cigányprímások közül a legkiválóbbakat nem csak Liszt Ferenc csodálta meg, hanem további olyan világhíresség is, mint Joachim Debussy,David Ojstrach, Yehudi Menuhin.

Ezekből idézetet olvashatnak a Balaton Koncert Cigányzenekar honlapján .Ez a kezdőoldal:www.balatonkoncertciganyzenekar.ewk.hu

-Ebben a szakmában a zenélni tudás mellett a fő követelmény a kiszolgáló alkalmazkodás-hagyományokhoz, körülményekhez, de mindenek felett a mulató emberek kívánságaihoz, szeszélyeihez.

A rendszerváltásig a cigányzenész a "magyar nemzetnek élő partitúrája" volt.

A leírtakból talán kiderül:szükségtelen a magyar cigányzenészek múltját hamis mázzal bevonni.
A maguk, viszonylag hosszan tartó fénykorában a világ minden szórakoztató zenészénél többre vitték.


Megjegyzés:milyen szép lenne március 15-én úgy emlékezni, ahogy volt. Toborzás, legényekkel és cigányzenészekkel. Ugyanis, szép ,amikor a huszárok felvonulnak, de ezt megelőzte egy toborzás, a fentebb leírtak szerint.

1 megjegyzés:

  1. Tisztelt szerkesztő Asszony(Kisasszony)?
    Kérem, legyen szíves írjon még a cigányzene történetérő, ezekről a dolgokról sohasem hallottunk, csak színpadon ha énekesekt kisérnek, (ritkán), akkor örülhetünk neki, vagy régen, amikor az éttermekben is szólt. De a történetükről sohase hallottunk semmit. Nagyon érdekes ez a verbunkos, ezt kellene március 15-én bevezetni, amikor huszár ruhában vonulnak, ugye ez ahhoz tarttozik? Szentgotthárdi olvasója

    VálaszTörlés